Miért lehet vérszegény egy vastagbéldaganatos beteg?

Fotó: Depositphotos

A vérszegénység (anaemia, anémia) lényege, hogy a vér egyik fő alkotóelemének, a hemoglobin szintjének a mennyisége túl alacsonyra süllyed. Ennek oka lehet a daganatos betegség, a daganatellenes kezelés és a daganattól független folyamat – illetve ezek összeadódó hatása – egyaránt.

A leginkább kézenfekvő magyarázat, hogy vérzés vezet vérszegénységhez: lehetséges, hogy a vastagbéldaganat vérzése (vérezgetése) nem szembetűnő tünet, viszont a hosszabb időn keresztül, heteken, hónapokon át fennálló napi rendszeres kis mennyiségű vérvesztés önmagában is okozhat anémiát. Nem egyedi eset, hogy egy vérszegénységet jelző rutin laboratóriumi vizsgálat nyomán indul olyan kivizsgálás, amely révén fény derül a vastagbélrákra.

Nem minden vastagbéltumor vérzik, viszont a daganatos góc konkrét vérzés nélkül is kiválthat vérszegénységet azáltal, hogy olyan kémiai anyagokat (citokineket) termel, s bocsát ki a szervezetbe, amelyek egyrészt vasfelszívódási zavart okoznak, másrészt más úton is hozzájárulnak a hemoglobin-termelés csökkenéséhez. A létrejövő vörösvérsejtek ráadásul rövidebb ideig élnek a normálisnál, ami szintén fokozhatja a hiányt, mert a termelődés nem tud lépést tartani a sejtpusztulással. (A tumor közvetlenül is ráterjedhet és beszűrheti a vörösvérsejteket termelő csontvelőt, de ez vastagbéldaganat esetén nem jellemző.)

A vérszegénység oka lehet a már említett felszívódási zavar is, ami miatt hiányállapot alakul ki. Jellemzően ez a vas, a folsav és a B-vitaminok hiányát jelenti.

Vérszegénységet okozhat, illetve azt fokozhatja a daganatellenes kezelések sora is. A vastagbéldaganat ellen leggyakrabban alkalmazott célzott onkológiai kezelésekre ez nem jellemző, viszont a klasszikus kemoterápiák (amelyeket sok esetben kombinációban alkalmaznak a célzott terápiás gyógyszerekkel) gátolják a vörösvérsejtek megújulását. Ennek oka leegyszerűsítve az, hogy a kemoterápiás gyógyszerek (citosztatikumok) a gyorsan osztódó daganatsejtek pusztításán túl kárt okozhatnak a szervezet más, egészséges gyorsan osztódó sejtjeiben is, mint amilyenek a vérsejtek. Minél hosszabb ideig tart az onkológiai gyógyszeres kezelés, annál nagyobb a kockázata az ebből eredő vérszegénységnek. Kisebb valószínűséggel, de a sugárkezelés is hozzájárulhat az anémiához.

A vörösvérsejtek megfelelő ütemű pótlását az is gátolja, hogy a termelés serkentéséért felelős, a vesében termelődő eritropoetin (EPO) hormon sem tölti be megfelelően a szabályozó funkcióját. Ez abban nyilvánul meg, hogy a vérszegénység (illetve a miatta kialakuló oxigénhiányos állapot, hipoxia) következtében sem emelkedik meg az EPO szintje, hogy megindíthatná a csontvelőben az őssejtekből a vörösvértestek termelését. Ráadásul az „alapanyag”, a csontvelői őssejtek száma is csökken.

Kóros vérszegénységről 120 g/l (12 g/dl) hemoglobin érték alatt beszélünk. 100-119 g/l (10,0-11,9 g/dl) között enyhe, 80-99 g/l (8,0-9,9 g/dl) között közepes, 80 g/l (8,0 g/dl) alatt súlyos az anémia mértéke.

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról

Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top