Az életkor előrehaladtával és a bőr elöregedésével különféle elváltozások, kinövések keletkeznek a hámfelületen, amelyeknek azonban csak egy része válik idővel rosszindulatú daganattá. A michigani egyetem kutatói szerint erre az egyik sejtalkotó működése adhat magyarázatot, amely képes gátolni az anyajegyek festékanyagait termelő sejtek génaktivitását.
A bőrgyógyászok előtt már korábban is ismert volt, hogy a rosszindulatú bőrdaganatok – melanomák – mintegy 30 százaléka anyajegy eredetű. Az anyajegyben található nagyszámú pigmenttermelő sejtnek, az úgynevezett melanocitáknak mintegy 90 százaléka tartalmaz olyan genetikai módosulást, ami tumorhoz vezethetne, azonban mégsem alakul át mind daganattá.
Amint arról az Origo Egészségrovata beszámolt, Maria S. Soengas, a michigani egyetem rákkutató intézetének munkatársa szerint a magyarázatot a sejt egyik alkotóelemében, az endoplazmatikus retikulumban (ER) kell keresni, amely tulajdonképpen a sejtek fehérjegyárának tekinthető. A rendszerben érzékeny visszacsatolás található: az endoplazmatikus retikulum nem engedi, hogy korlátlan mennyiségű fehérje szaporodjon fel, és végső esetben akár a programozott sejthalál (apoptózis) folyamatát is be tudja indítani.
A kutatók korábban úgy gondolták, hogy az endoplazmatikus retikulum csak a fehérjeképződésben játszik szerepet, azonban többen is igazolták már, hogy ennél jóval többre képes, így érzékeli például a sejt cukor- és oxigénszintjét is. Soengas kutatócsoportjának legutóbbi vizsgálata pedig kimutatta, hogy az ER képes a rosszul működő gének aktivitásának megakadályozására a melanocitákban, aminek következtében azok nem alakulnak át daganatos sejtekké; a sejtek nem pusztulnak el, de nem is képesek szaporodni, emiatt akár húsz évig is ebben az állapotban maradnak.
Az eredmények egyelőre még nem alkalmazhatóak a gyógyításban, mivel a pontos mechanizmus feltárásához további vizsgálatokra van szükség.
Figyelmeztető jelek, amelyeket halogatás nélkül érdemes megmutatni bőrgyógyásznak:
– új anyajegyek jelennek meg,
– megváltozik az anyagjegy színe, tónusa, árnyalata,
– megvastagszik az anyajegy, kiemelkedik a bőr síkjából, göbös tapintásúvá válik,
– nő az anyajegy kiterjedtsége, megváltozik az alakja,
– fekélyessé válik az anyagjegy, váladék szivárog belőle,
– az anyajegy kivérzik.
Legalább havonta önvizsgálatot ajánlatos végezni, nem hagyva ki a kevésbé látható bőrfelszíneket, megvizsgálva a talpunkat, az ujjak közötti területet és a fejbőrt is!
Kapcsolódó cikkek:
Bőrrákok
A bőr rendszeres vizsgálata, az anyajegyek figyelése
