A vastagbélben és végbélben lévő tumor, ha műtéttel nem távolítják el idejében, képes nemcsak a bélfal különböző rétegeit beszűrni, hanem a ráksejtek – áthatolva a nyirokér-falon – bejuthatnak a nyirokkeringésbe, a nyirokcsomókba is. A tumor a bélfalon túl is folytathatja a terjedést, ráterjedhet más szervekre is, például a húgyhólyag falára vagy nőknél összekapaszkodhat a petefészekkel.
Fennáll az elsődleges (primer) daganattól távoli szervekben jelentkező áttét (metasztázis) kockázata is. A betegeknek egy jelentős részénél – miután túl későn került sor a diagnózisra – már a betegség felfedezésekor is ismert távoli áttét, esetleg épp az áttét okozott panaszt, s emiatt derült ki az alapbetegség is. Akinél nem kimutatható áttét, a metasztázis kockázata – a szövettani jellemzők és a stádium függvényében eltérő mértékben – akkor is fennáll, ezért is van szükség a folyamatos kontrollokra.
A vastagbélrák és végbélrák leggyakrabban a májban ad áttétet. Ennek részben anatómiai okai lehetnek: a bél legnagyobb részéből a vér a májba jut, mielőtt továbbáramlana a szervezet egyéb részei felé. A májon átjutva a vér szívbe kerül, innen lökődik tovább a tüdőbe. Ez az a szerv, ahol a vastagbélrák-áttétek a második leggyakrabban fordulnak elő. A tüdőből a vér aztán visszakerül a szívbe, és innen jut el a szervezet többi részébe. Ritkábban, de a vérárammal történő terjedés miatt előfordulhatnak más szervekben is áttétek, azok jelentkezhetnek a vesében és a mellékvesében éppúgy, mint a csontokban vagy az agyban.
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!
