Az egyik rangos nemzetközi tudományos folyóiratban közölt tanulmány 832 olyan vastagbélrákos beteget vizsgált, akiket III. stádiumú betegségük miatt megműtöttek, majd onkológiai kezelést is kaptak. Azt találták, hogy azoknál, akiknek a kezeléseket követően 6 hónapban nem újult ki a betegségük, a fizikai aktivitás csökkentette a rák kiújulásának és a rák miatti halálozásnak a kockázatát. Egy I., II. és III. stádiumú vastagbélrákos nőbetegeket megfigyelő kutatásban szintén arra a következtetésre jutottak, hogy már a könnyű rendszeres fizikai aktivitás is csökkentette mind a vastagbélrákkal összefüggő, mind a más egészségügyi okokra visszavezethető halálozás kockázatát.

A testmozgás mind a fizikai, mind a lelki állapotot kedvezően befolyásolja. Javítja az erőnlétet, az állóképességet, lassítja az izmok – az életkorral együtt járó, de a betegség miatt fokozódó – gyengülését (szarkopénia), javítja a szervezet oxigénszintjét, csökkenti a fáradtságérzést. Operáció után a mozgás mérsékli a trombózis kockázatát. Onkológiai kezelések idején a mozgás – illetve a megőrzött erőnlét – enyhítheti a mellékhatások egy részét is. Lelkierőt is adhat a tudat, hogy a beteg nem passzív elszenvedője a terápiáknak, hanem aktívan tesz a felépülésért, ezáltal javul kedélyállapota, erősödik önbizalma, csökken a szorongása, jobban érzi magát a bőrében. A társaságban végzett mozgás – legyen az közös torna, szervezett séta, kirándulás vagy úszás – segít az elszigetelődés megelőzésében is.

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról

Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!