A daganatos betegek utánkövetését, miként a kezeléseket is, szakmai protokollok szabályozzák. Az utánkövetésnek több oka van: felmérhető a kezelés közvetlen és hosszú távú onkológiai eredményessége, korán felfedezhetők és kezelhetők a terápia mellékhatásai és szövődményei, továbbá a daganat kiújulása vagy áttétek megjelenése esetén a kezelés mielőbb elkezdhető.

A prosztata műtéti eltávolítása vagy sugárkezelése után követik a beteg PSA (prosztataspecifi kus antigén) tumormarker szintjének változását. Sikeres prosztataműtét után a PSA annyira alacsony, hogy nem is mérhető, gyakorlatilag nulla az értéke. Ha a PSA-szint magasabb, mint 0,2 ng/ml, az azt jelentheti, hogy vagy nem sikerült teljesen eltávolítani a daganatot, vagy szemmel nem látható áttétek (mikrometasztázisok) lehetnek jelen. A prosztata sugárkezelése után lassabban csökken a PSA értéke, akár 3 év is szükséges lehet a legalacsonyabb PSA-szint eléréséhez. Ekkor tehát elsősorban a csökkenő tendencia a mérvadó. A legalacsonyabb szinthez képest 2 ng/ml szintemelkedés jelezheti a betegség visszatérésének gyanúját. Az elsődleges kezeléseket követő korai, hirtelen PSA-emelkedés távoli áttétet jelezhet, míg a későbbi, lassú emelkedés inkább a betegség helyi kiújulásának gyanúját veti fel.

A PSA-vizsgálatot 3, 6 és 9 hónappal a kezelés után, majd három évig félévente, később évente szokták végezni. Az életkor, valamint egyéb társbetegségek alapján ítélhető meg, hogy egy beteget hány évig kell követni.
A PSA mérése mellett a prosztataágy ujjal történő tapintása a végbélen keresztül, szakszóval a rektális digitális vizsgálat is fontos az utánkövetésben. Tünetmentes betegeknél nem feltétlenül szükséges rendszeresen képalkotó (CT, MR, ultrahang) vizsgálatokat végezni, ha az előbbi leletek eredménye nem indokolja azt. Ha viszont a betegnek csontfájdalma jelentkezik vagy egyéb olyan tünete, ami alapján felvetődik a betegség előrehaladásának, áttétképződésnek a gyanúja, akkor képalkotó vizsgálat (röntgen, CT, MRI, csontszcintigráfia) szükséges, függetlenül a PSA aktuális szintjétől.

A daganatkiújulás kizárását, illetve időbeni felismerését célzó vizsgálatokon túl az alkalmazott daganatellenes kezelésektől függően a lehetséges hosszú távú mellékhatások nyomon követése is szakorvosi kontrollt indokol.

A hormonkezelés például kihathat a szívműködésre és a csontritkulásra is, így rendszeres időközönként kardiológiai kontroll éppúgy indokolt, mint a csontsűrűségmérés.

További információk a betegségről: 50 kérdés – 50 válasz a prosztatarákról