A vérszegénység (anémia) lényege, hogy a vér egyik fő alkotóeleme, a vörösvérsejtekben lévő hemoglobin mennyisége túl alacsonyra süllyed. Ennek oka lehet a daganatos betegség, a daganatellenes kezelés és a daganattól független folyamat is – illetve ezek összeadódó hatása. Kóros vérszegénységről 120 g/l (12 g/dl) hemoglobin érték alatt beszélünk. 100-119 g/l (10,0-11,9 g/dl) között enyhe, 80-99 g/l (8,0-9,9 g/dl) között közepes, 80 g/l (8,0 g/dl) alatt súlyos az anémia mértéke.
A vérszegénység legjellemzőbb tünete a – mértékétől függő – kóros, állandósuló, kipihenhetetlen fáradtság, fáradékonyság. Romlik az állóképesség, a teherbírás, a korábban kellemes mozgás nehézkessé válik, egyre többször meg kell állni gyaloglás vagy lépcsőzés közben. Súlyosabb esetben spontán is kialakulhat nehézlégzés, légszomj, sápadtság, szédülés, fejfájás, koncentrációzavar, fülzúgás, mellkasi fájdalom, akár ájulás is. A betegek sokszor érzik úgy, hogy semmihez sincs erejük, kedvük, ez fokozhatja a depressziós tüneteket, a levertséget, az érdektelenséget, az ingerültséget is, tehát egy negatív spirálba juttathatja a beteget.
A tünetek fő oka, hogy a vérszegénység miatt oxigénhiány alakul ki a szervezetben. Hiányzik ugyanis a hemoglobin, amely a tüdőben megkötné a belélegzett oxigént, azt elszállítaná a sejtekhez, a szövetekhez, a szervekhez. Ezt az állapotot hipoxiának nevezik, amely az életminőség jelentős romlásán túl – részben a beteg terhelhetőségének csökkenése, részben biokémiai okok miatt – gátja lehet a daganatellenes kezeléseknek is. Hipoxiás állapotban nem képes a sugárkezelés és a gyógyszeres terápia sem elérni az egyébként elérhető optimális tumorellenes hatást, s ez is hozzájárulhat a daganatos folyamat erősödéséhez.
A vérszegénység megelőzésére, illetve enyhe fokú anémia kezelésére az esetek egy részében elegendő lehet a vas, a folsav és esetleg a B12 vitamin pótlása. A vaspótlás legegyszerűbb módon tablettával történhet. A vas a bélrendszerből nehezebben szívódik fel, a szájon át történő vaspótlás székrekedést, hányingert, hasi panaszokat is okozhat. A gyors vaspótlás hatékonyan megoldható intravénásan is, viszont mellékhatások (csont és ízületi fájdalom, allergiás reakció) ekkor is felléphetnek. A vasban gazdag ételek, mint a marha-, vad- és sertéshús, máj, spenót, sóska, valamint a vas felszívódását segítő folsav és C-vitamin fogyasztása előnyös lehet (ha a vese állapota ezt lehetővé teszi), de egy már kialakult vérszegénységet önmagában az étrenddel nem lehet orvosolni, mindenképp orvosi kezelésre van szükség.
A csontvelőben a vörösvérsejtek termelődését a vesében termelődő eritropoetin (EPO) hormon serkenti, ez a hormon pedig mesterségesen is pótolható. Az EPO gyógyszeres kezelés hatása nem azonnali, akár hetek is eltelhetnek, mire kimutatható és a beteg által is érezhető pozitív változás áll be, ezért fontos, hogy a kezelést időben megkezdjék. Az EPO kezelés ugyanakkor nem veszélytelen, negatívan is befolyásolhatja az életkilátásokat, ezért minden esetben csak a várható előnyök és a kockázatok gondos mérlegelése után alkalmazható.
A leggyorsabb változást a vérszegénység tüneteinek enyhítésében a vérátömlesztés (transzfúzió) adja. A vörösvérsejtszám, illetve a hemoglobin szintje gyorsan megemelkedik, az oxigént nagyobb kapacitással szállítani képes „friss vér” a beteg számára csaknem azonnal – szó szerint – fellélegzést okoz. A vérátömlesztésnek viszont még nagyobbak a kockázatai, mint az EPO-kezelésnek. Ezek között említhetők az immunreakciók (a vérátömlesztés idegen szövet átültetésének minősül), például a felszökő láz, a megnövekvő trombóziskockázat, a tüdőkárosodás és szívelégtelenség rizikója. Mindezek miatt vérátömlesztést az orvosok csak nagyon indokolt esetben adnak.
További információk a betegségről: 50 kérdés – 50 válasz a prosztatarákról
