A döntő kérdés: az adott védőoltásnak nagyobb-e a kockázata vagy annak a betegségnek, amelyet védőoltás hiányában elkaphat a beteg? Válasz minden esetben személyre és szituációra szabottan adható.
A daganatellenes kezelések egyik gyakori mellékhatása a fehérvérsejtszám csökkenésével járó, ezáltal a fertőző betegségekre való fogékonyságot növelő neutropénia. Az onkológiai kezelések idején tehát különösen fontos a súlyos-életveszélyes szövődményekkel fenyegető fertőzések elkerülése, erre pedig nagyobb esélye lehet azoknak, akiket védőoltás is véd. Viszont onkológiai kezelések idején, illetve legyengült állapotban nem szabad oltani. A hatékonyság érdekében tehát döntő az időben, a diagnózis megállapítása után rövid időn belül megkezdett prevenció. Védőoltásokat a tervezett kezelések előtti hetekben vagy a kezeléseket követően, két kontrollvizsgálat közötti tünetmentes időszakban lehet beadni. Az aktuális állapotot pontosan ismerő kezelőorvossal mindig egyeztetni kell, a döntésben infektológus, oltási szaktanácsadó is segíthet.
Az influenza elleni védőoltást ingyenesen biztosítják minden daganatos betegnek. A védettség mintegy 2 hét alatt alakul ki, tehát ha nincs ellenjavallata, az adott oltási szezon elején mielőbb érdemes kérni a háziorvostól. Az influenza elleni vakcinával akár egyszerre is beadható a daganatos betegeknek ugyancsak javasolt a pneumococcus elleni védőoltás, amellyel a pneumococcus baktérium okozta tüdőgyulladás (az influenza leggyakoribb szövődménye) és vérmérgezés kockázata csökkenthető.
A daganatos beteget közvetetten az is védi, ha a családtagjai be vannak oltva, mert ezáltal kisebb az otthoni fertőzés kockázata. A beteg környezetében élők oltását javasolják influenza, pneumococcus, meningococcus, gyerekek esetén bárányhimlő ellen.
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!
