Fonákérzésnek nevezik, amikor egy fájdalmatlan inger – simogatás, érintés – is fájdalmat okoz vagy egy minimális fájdalomhatást felnagyítva közvetítenek az idegpályák. A neuropátiás fájdalom intenzitása nagyon különböző lehet, jellemzője a folyamatos égő, perzselő érzés, szúró vagy rohamokban jelentkező hasogató, áramütésszerű fájdalom. Sokszor nem ismerik fel, hogy a fájdalom valójában neuropátiás, pedig hatékonyan csak célzottan az idegi fájdalmakra ható gyógyszerrel lehet mérsékelni a tüneteket, de az is előfordul, hogy eredetileg depresszió vagy epilepszia elleni gyógyszerrel sikerül csillapítani a fájdalmat.

Ha egy rákbetegnél nem megfelelő a fájdalomcsillapítás, a hosszan fennálló fájdalom állandósulhat. Ha a fájdalomérző pályákon túl gyakran áramlik fájdalominger, akkor a fájdalom önállósodhat és kiváltó ok nélkül is jelentkezhet fájdalomérzet. A tartós fájdalom miatt a gerincvelői fájdalomküszöb csökken, ezért a fájdalomfeldolgozó struktúrákat egyre több felesleges fájdalominger bombázza, ami az agy fájdalomérző területeinek túlérzékenységéhez, sőt torzulásához vezet. Ez a krónikus fájdalom szindróma, amit nagyon fontos megelőzni, ezért minél hamarabb megfelelő módon enyhíteni kell a daganatos fájdalmat. A beteg mindenkori aktuális igényének megfelelően kell változtatni az alkalmazott fájdalomcsillapítás dózisán és/vagy összetételén.