A nyirokcsomókban kialakuló daganatos gócok többségükben az elsődleges tumorról továbbterjedt áttétek. Sokkal ritkábban fordul elő, hogy a rák a nyirokrendszerből indul ki, ezek a limfómák. Ugyan mindkét esetben a nyirokcsomókban találunk daganatot, de teljesen eltérő kezelésre van szükség – a limfómáknak ráadásul mintegy nyolcvan altípusa ismert.
A nyirokcsomók duzzanata mindennapos: a fehérvérsejtjeink igyekeznek a nyirokszűrőként dolgozó nyirokcsomókban fennakadt kórokozókat elpusztítani. A nyaki nyirokcsomók megnőhetnek torokgyulladás, szuvas fog, szájban lévő afta vagy herpesz miatt, a hónalji vagy lágyéki nyirokcsomók mérete akár egy közeli szőrtüszőgyulladás miatt is megduzzadhat átmenetileg. A szűrő- funkció az oka annak is, hogy az elsődleges daganatból leváló ráksejtek gyakran kitapadnak a nyirokcsomókban, majd ott indulnak növekedésnek.
Az áttétes nyirokcsomók általában nem fájdalmasak, nem okoznak panaszokat. Mivel a leggyakrabban nem felszíni nyirokcsomókról van szó, a legtöbb esetben a beteg számára észrevehetetlenek. Megjelenésükről a képalkotó vizsgálatok, a biopsziás vagy a műtéti szövettan nyomán szerezhető tudomás. A nyirokcsomók áttétes érintettsége kihatással van a betegség stádiumbesorolására, ez pedig befolyásolja, hogy milyen további kezelésekre lesz szükség. Az áttétes nyirokcsomó nem egy önálló betegség, a terápiás lehetőségeket döntően a kiinduló daganat típusa, szövettana, biológiai jellemzői határozzák meg.
A limfóma viszont önálló betegség, a nyirokrendszerből kiinduló daganatok gyűjtőneve. A nyirokszövet sejtjeinek kóros burjánzása általában a nyirokcsomók kezdetben fájdalommentes duzzanataként jelentkezik, majd a panaszok azon múlnak, hogy a szervezet melyik részében terjed a kór. Mivel a nyirokrendszer a teljes szervezetet behálózza, limfóma szinte bárhol kialakulhat. Könnyebb felfedezni, ha olyan tapintható helyen jelenik meg, mint a nyaki, a hónalji vagy a lágyéki régió, de kiindulhat az emésztőrendszerből vagy a mellkas területéről is. A limfómák két fő típusa a Hodgkin- és a non-Hodgkin-kór, de nagyon sok altípust is megkülönböztetnek, eszerint a kórlefolyásban és a gyógyíthatóságban is nagy eltérések mutatkoznak.
A nemzetközi Limfóma Szövetség minden évben szeptember 15-én szervezi meg a Limfóma Világnapot. Magyarországon a Magyar Rákellenes Liga immár hagyományos kerékpáros felvonulással hívja fel a figyelmet a betegségre: zöldbe öltözve, sok zöld kerékpárral vonultak fel idén is a Szent László Kórháztól az Országos Onkológiai Intézetig. Ez alkalomból tették közzé annak a nagy nemzetközi kutatásnak az eredményét is, amelyet 4085 európai – köztük magyar – limfómás beteg bevonásával végeztek. A felmérés szerint a betegek 27 százalékánál egyáltalán nem jelentkeztek észrevehető tünetek. Első tünetként 67% számolt be fáradékonyságról, 44% megnagyobbodott nyirokcsomókról, 34% bőrviszketésről, míg 30% a lázzal, hidegrázással, éjszakai izzadással, fogyással járó tünetegyüttest nevezte meg. Nem ritka, hogy hónapok vagy akár egy év is eltelt az orvoshoz fordulásig, illetve a diagnózisig.
Idehaza évente mintegy 1800 beteg szembesül limfóma diagnózissal. Egyre többeknél meggyógyítható vagy hosszú időn át kordában tartható a betegség, de a kilátások nagy mértékben attól függnek, hogy milyen altípus alakult ki valakinél és azt mikor kezdik el kezelni.
Az interjú a Rákgyógyítás Magazin 59. számában jelent meg, szerző: B. Papp László. A hirdetések nélküli országos magazin negyedévenként 15 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tudományos partnerségével, az Alapítvány a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért kiadásában megjelenő ingyenes lap a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, terápiás lehetőségek, mellékhatások csökkentése, klinikai kutatások, a betegség lelki vonatkozásai, példaadó betegtörténetek.
