Ha évente 10 ezer ember szembesül a vastagbélrák diagnózissal, s egy kezdeti jóindulatú elváltozásnak átlagosan 10 év kell ahhoz, hogy rosszindulatú tumorrá fajuljon, a két szám szorzata 100 ezer. Ennyi embert fog orvosa a következő 10 évben vastagbélrákkal szembesíteni azok közül, akikben már ma is ott lehet a daganat vagy a rákmegelőző állapot, de panaszok híján még nem tudnak róla. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy időben meg lehessen állítani a betegséget, ezért kell minden fórumon folyamatosan napirenden tartani a témát – hangzott el azon a budapesti kampányzáró sajtótájékoztatón, ahol kihirdették a március és október között zajlott országos vastagbélrák médiapályázat eredményeit.

– Tudják mit kíván a betegtársaim többsége? Hogy bárcsak hamarabb rászánta volna magát a béltükrözésre! – fogalmazott a rákbetegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke, a vastagbélrákon ugyancsak átment Lakos István, ezzel egyszersmind magyarázatot adva arra, mi volt a motivációja a betegszervezetnek, hogy országos figyelemfelhívó kampányt indítson. „Hogyan élnek a vastagbélrákos betegek?” – szólt a kérdés, amire választ vártak az ország minden részéből újságban és interneten megjelenő cikkek, rádióban és televízióban elhangzó interjúk és riportok formájában.

Szerették volna, hogy az újságírók adjanak megszólalási lehetőséget a betegeknek, hogy ne legyen tabu a vastagbélrák: minél többen legyenek tisztában azzal, hogyan kerülhetik el a bajt, valamint mutassák be a riportok azt is, hogy a gyógyításban meddig sikerült mára kitolni az orvostudomány határait, s hol húzódnak ma a korlátok.

– A vastagbéldaganat az egyik legjobban szűrhető betegség: több évünk van megtalálni a bélrendszerben a kockázatos polipokat és a kezdeti stádiumú, nagy eséllyel véglegesen meggyógyítható tumort. Ennek egyik feltétele, hogy legyen szűrővizsgálatként elérhető a legbiztosabb vastagbélvizsgáló módszer, a vastagbéltükrözés. Másik feltétele pedig, hogy az emberek ne féljenek az akár rövid altatásban is elvégezhető kolonoszkópiától, hanem az 50. születésnapjuk után, ha volt már hasonló betegség a családban, akkor pedig 40 év felett önmaguk igényeljék azt, hogy kivizsgálják őket – jelentette ki prof. dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) tiszteletbeli elnöke.

Dr. Ruzsa Ágnes, az MKOT elnöke hozzátette: a teljes gyógyulás záloga, hogy sikerüljön a vastagbéltumort sebészileg eltávolítani. Azonban, ha erre már nincs lehetőség vagy a daganat kiújul, áttéteket ad, akkor a vastagbélrákos betegek a hazai onkológiákon hozzájuthatnak az Európában elérhető legkorszerűbb gyógyszerekhez is, amelyekkel összességében akár hosszú éveken át kordában lehet tartani a rosszindulatú folyamatot, s a vastagbélrák krónikus betegséggé szelídíthető.

– Internetes oldalak, helyi, regionális és országos rádiók és televíziók szerkesztői egyaránt partnerek voltak abban, hogy az elmúlt hónapokban napirendre vegyék a vastagbélrák témáját, így 22 pályázó 27 pályamunkával nevezett a kiírásra – ismertette Nógrádi-Tóth Erzsébet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Egészségügyi Szekciójának vezetője a kampány számszerűsíthető eredményeit. Hozzátette: bízik abban, hogy sikerült tabukat rombolni. Idézve a betegszervezet elnökét, Nógrádi-Tóth Erzsébet úgy fogalmazott: „ha a vastagbélrák tabu, akkor abba belehalunk.”

Eredmények:
A zsűri egyhangúlag a Szegedi Városi Televízió összeállítását emelte ki, mint a legátfogóbb, a laikusokat és a szakembereket egyaránt lebilincselő műsort készítő alkotóközösséget, a díjat Kisistók Tímea szerkesztő-műsorvezető vette át. A Kossuth Rádió két vezető munkatársa is díjat vehetett át: Gimes Júlia, mint a Tér-Idő, P. Kiss Zsuzsa pedig, mint a Napközben című műsor szerkesztő-műsorvezetője érdemelte ki az elismerést. Ugyancsak kiemelték a hódmezővásárhelyi Rádió 7 műsorfolyamát, amelyben több adáson keresztül járták körbe a betegség valamennyi aspektusát. Az írott pályázatok közül a Házipatika.com egészségportál vastagbélrák cikksorozata került ki győztesen. Az orvosokból, újságírókból és betegszervezeti képviselőből álló zsűri további négy pályamunkát díjazott: Huszár Judit, a Nap Rádió Sopron, Back Réka, a Lánchíd Rádió, Varga Orsolya, a Szent István Rádió, valamint Varga Zoltán és Szabó Zoltán, a Gyula TV munkatársai kaptak elismerést.