prof. dr. Hideghéty Katalin

– Egy daganatos beteg sorsát eldöntheti az, hogy mi az első beavatkozás, amit elvégeznek nála, mert azzal döntő részben kijelölik a lehetséges további lépések körét is. Ebből a megfontolásból az onkoteam döntést optimális esetben akkor kell meghozni, amikor minden elérhető diagnosztikai lelet rendelkezésre áll, azonban még semmilyen operáció vagy onkológiai kezelés nem történt a beteggel. A daganatsebészet kétségtelenül ma is a gyógyító célú kezelések alapja az esetek jelentős részében, ám az már nem jelenthető ki, hogy minden beteg az azonnali műtéttel kapja a legjobb esélyeket – fogalmazott prof. dr. Hideghéty Katalin, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) elnöke az orvostársaság által Keszthelyen megszervezett kétnapos országos szakmai konferencia megnyitóján.

Szakmai és pénzügyi érvek

A rendezvényen diagnosztikai, onkológusi, sebészi és sugárterápiás megközelítésből is előadások hangoztak el arról, hogy a műtétet megelőző vagy közvetlenül azt követő perioperatív vizsgálatokkal és kezelésekkel milyen betegségtípusokban, milyen ütemezésben lehet leginkább javítani a daganatos betegek gyógyulási esélyét, életkilátásait. Bevezető előadások szóltak a diagnosztikáról, hogy milyen vizsgálatok révén dönthető el legbiztosabban, hogy kinél milyen kezelés lehet a leghatásosabb. A konferencia további részében pedig betegségtípusonként vették sorra a műtét előtti és közvetlenül azt követő onkológiai kezelések tapasztalatait. Kiemelten foglalkoztak a bőrdaganatokkal, az emlőrákkal, a nőgyógyászati daganatokkal, az emésztőrendszer tumoraival, a májrákkal, a vastagbélrákkal, a tüdőrákkal, a fej-nyaki régió daganataival, a szarkómákkal.

Mivel a szakmai indokoltság mellé a kezelésekhez állami finanszírozásra is szükség van, nagy érdeklődés kísérte az egészségpolitikai szempontokat felvonultató előadást is.

Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár is hangsúlyozta a neoadjuváns kezelések előnyeit. Azzal érvelt: „ezeknek a terápiáknak teljesen egyértelmű a célja, például a tumortömeg csökkentése, a műthetővé tétel. Ezeknek a kezeléseknek van egy előre ismert időbeli kifutása, ami a finanszírozó számára is belátható, tervezhető. Nagyon jól mérhető a neoadjuváns terápiák eredményessége, sokat hozzá tudnak adni a betegek kilátásaihoz” – hangzott el.

Eredményesebb lehet a korábbi kezelés

dr. Furka Andrea

A keszthelyi – mély szakmaisága miatt csak a szakorvosok számára érthető – tanácskozáshoz csatlakozva hirdette meg a Gyógyulj Velünk Egyesület online betegnapját a neoadjuváns kezelésekről. Az interneten élőben közvetített előadáson – az orvoskonferencián a témában a kollégáinak is bevezető előadást tartó – dr. Furka Andrea, a Debreceni Egyetem Onkológiai Klinikájának onkológus, sugárterápia és sebész szakorvosa magyarázta el a neoadjuváns kezelések működését. Az előadó megválaszolta a nézők konkrét élethelyzetekre vonatkozó kérdéseit is.

– Mi legyen az első kezelés? Ez azért nagyon fontos kérdés, mert a terápiák nem felcserélhetők, azaz ami egy adott ponton nem történik meg, az abban a formában később már nem pótolható. Tehát a kezelések sorrendje is fontos, nemcsak az onkológiai gyógyszerek típusa. A sebészet, a sugárterápia, az intervenciós radiológia, az onkológia között összehangolt betegvezetésre van szükség. A betegút egyes állomásain az onkológiai gyógyszereknek, tehát a kemoterápiának, a célzott kezeléseknek vagy az immunterápiáknak is más-más a célja – fogalmazott Furka Andrea.

Hangsúlyozta: a váróteremben egymás mellett ülve nincs értelme összehasonlítgatni, hogy kinek milyen kezelést vagy gyógyszert javasoltak, mert két „látszólag azonos” daganattípusnál is sok tényező indokolhatja az eltérő terápiás tervet.
A műtét előtti onkológiai gyógyszeres terápiának már több évtizedes irodalma van. Vannak tumortípusok, ahol nagyon régóta a rutin eljárás része, hogy a sebész vagy a sugárterapeuta előtt onkológus kezeli a beteget. Más daganattípusoknál fokozatosan nyert teret ez a gyakorlat annak megfelelően, ahogyan a tudományos bizonyítékok gyűltek a hatásosságra. Ahol neoadjuváns kezelést adnak, azt annak reményében teszik, hogy általa csökkenhet az elsődleges daganat mérete, visszahúzódhatnak kezdeti stádiumú áttétek, kisebb kiterjedtségű operációra lehet szükség, nagyobb esélye lehet a szervmegtartó műtétnek. Továbbá hosszú távon is lehet hatása az első lépcsőben adott onkológiai gyógyszereknek, mert a szervezetben netán jelenlévő, de még nem kimutatható áttéteket (mikrometasztázisokat) is idejében elpusztíthatják, hiszen hamarabb találkoznak az esetlegesen „elkóborolt” daganatsejtek az onkológiai szerekkel, mintha csak műtét után kezdődne a terápia.

Személyre szabott döntések

Furka Andrea kiemelte: attól, hogy a neoadjuváns terápiák egyre nagyobb teret nyernek, nem származik mindenkinek előnye belőlük, tehát ez nem egy egységes kezelési elv, ami mindenkinél indokolt volna. Éppen ezt szolgálja az onkológiai terápiás javaslatok előtt az onkoteam bizottsági konzultáció. Ott több szóba jöhető terület szakorvosa közösen beszéli – akár vitatja – meg, hogy jelen tudásunk szerint az adott betegnek milyen ütemezés adhatja a legtöbbet az életkilátásokban és életminőségben. Az előadás visszanézhető. Az egyesület korábbi és jövőbeli programjaiért a Facebook.com/egyesulet.gyogyuljvelunk oldalt érdemes követni.

Az interjú a Rákgyógyítás Magazin 59. számában jelent meg, szerző: B. Papp László. A hirdetések nélküli országos magazin negyedévenként 15 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tudományos partnerségével, az Alapítvány a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért kiadásában megjelenő ingyenes lap a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, terápiás lehetőségek, mellékhatások csökkentése, klinikai kutatások, a betegség lelki vonatkozásai, példaadó betegtörténetek.