Vastagbélrák műtétje, majd az onkológiai kezelések után mindent elkövetett, hogy mihamarabb megerősödjön és maga mögött tudja a rákot. Nem passzívan várta a gyógyulást: orvosai mellett elfogadott segítséget pszichológustól, energiát szánt a gyógytornára, harcművészetet is gyakorolt, bekapcsolódott a sorstársak közösségébe is. Miután felépült, őszintén vallotta: önmaga annyi segítséget kapott a gyógyuláshoz, hogy egyrészt szeretné ezt viszonozni, másrészt mindazokat a lehetőségeket minél több betegtárs számára biztosítani, amelyekkel ő élhetett. Betegtársaival megalakította a Gyógyulj Velünk Egyesületet, az emésztőszervi daganatokkal küzdő betegek és családjaik civil szervezetét.

Nem egy sokadik betegegyesület jött létre: miután Szegő László megtapasztalta, hogy egy rákbeteg embernek a legdrágább kincse az ideje, mindenkinek nagy tempót diktálva látott munkának. A Gyógyulj Velünk Egyesület az alapítástól számított néhány hónapon belül egy több mint kétszáz tagot számláló és sok ezer rákbeteget elérő civil szervezetté vált: országos sajtótájékoztató, parlamenti fellépés, hazai és brüsszeli fórumokon való jelenlét fémjelezte felívelő ismertségét. A civil szervezet elnöke minden nyilvános fórumon fellépett a rákszűrések és a már beteg emberek korszerű kezelése érdekében, lobbizott, érvelt, ha kellett, vitába szált – eközben az egyesület más aktív tagjainak köszönhetően is egyre több daganatos beteg kapcsolódott be a programokba.

Szegő László nem egyedül dolgozott, hanem csapatot épített. Tisztában volt azzal, hogy egy országos jelenlétre törekvő szervezet nem nyugodhat egy ember vállán. És azzal is tisztában volt: át kell adnia a stafétát. Mert bár a vastagbélrákot jó eséllyel maga mögött tudhatta, az egyik kontrollvizsgálat kimutatta: szervezetét hasnyálmirigyrák is megtámadta. Utóbbi agresszív betegségnek a szétterjedését a kezelésekkel feltartóztatni ugyan sikerült, de megállítani nem. Szegő László széttárta a karját: fiatal kora miatt már a vastagbélrákra sem volt nagy esélye, a hasnyálmirigyrákra pedig végképp nem tudott magyarázatot találni.

Az embert próbáló terápiák, a fájdalmait enyhíteni igyekvő sugárterápia és a fogyatkozó idő ellenére rendületlenül folytatta a munkát, s a Corvinus Egyetem matematikus docenséhez méltó logikával és stratégiai érzékkel építette tovább a közösséget, tárgyalt és nyilatkozott a betegtársak érdekében. Ha valamiben tévedett, nem vonakodott ezt elismerni. „Nézzétek el nekem, öregszem. Az orvosomnak hála” – mondta egyszer, érzékeltetve, hogy ha nem is beszél róla, tudja, hogy a kezelésekkel időt nyerhet, de gyógyulást már nem.

„Csodálatos napjaim vannak, amikor jó erőben érzem magam” – nyilatkozta két hónappal ezelőtt, amikor mindenben a támaszát jelentő feleségét és három gyermekét is bemutatta egy tévériportban. Nem panaszkodott. Ő is, családja is az egész országnak példát mutattak abban, hogyan kell küzdeni. „A padlóra kerülés elkerülhetetlen, ez rendszeresen elkövetkezik. De onnan fel kell állni, akár hétről-hétre újra és újra, hogy ha fél napig ágyban is kell lennem, mégis minél nagyobb részét tölthesse ki a napomnak az aktív élet” – vallotta. Akkor azzal fejezte be: „nem tartom elképzelhetetlennek, hogy visszatérek a következő szemeszterben az oktatásba.”

Szegő László sajnos ebben tévedett: nem áll már többet katedrára. Ám úgy életével, mint búcsúzásával nagyon sok betegnek és családnak adott nagyon fontos útravalót. Mindannyiunknak sokat tanított, pedig nem volt sok ideje rá: életének 41. évében elbúcsúzott. A Gyógyulj Velünk Egyesület az alapító elnöke által elvárt hozzáállással folytatja a megkezdett munkát. Szegő László öröksége nem a csüggedés, hanem a megalkuvást nem ismerő cselekvés.

Gyógyulj Velünk Egyesület
www.gyve.hu

Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélrák: személyes és civil harc foggal és körömmel
Vastagbélrák: kevesebb családi tragédia legyen az országban!
Vastagbéltükrözés: az Ön élete megér egy vizsgálatot? Írja meg vastagbéltükrözésének történetét!
Egy rákbeteg legdrágább kincse az ideje
Vastagbélrák: a halálesetek 80 százaléka elkerülhető lenne