Amint az Origo tudósításából kiderült, a kiállítás legszokatlanabb, sokak számára meghökkentő eleme az volt, hogy a tumoros elváltozásokról nemcsak leírásokat és ábrákat közölt, hanem ember nagyságú maketteken ábrázolta őket: a látogatók tartósítószerben tárolt daganatos szerveket – emlőt, vesét, tüdőt – is megtekinthettek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint megközelítőleg 20 millió ember él daganatos betegséggel a világon, évente 7 millióan halnak meg rákban. A WHO prognózisa szerint 2015-ben 9 millió, 2030-ban több mint 11 millió ember fogja életét veszteni tumorok miatt. Magyarországon közel háromszázezren szenvednek daganatos betegségben, évente harmincezren veszítik életüket ennek következtében. A betegek száma évenként hatvanezerrel nő, a tumoroknak körülbelül a fele időben felismerve gyógyítható lenne.

A tárlat olyan szervekre fordított kiemelt figyelmet, melyek rákos megbetegedése hazánkban is a leggyakoribb halálozási okok közé tartozik. Soha nem látott részletességgel és interaktív módon mutatta be a vese, a tüdő, az emlő, a vastagbél, illetve a nyirokrendszer működését és daganatos megbetegedéseit. A rendezvény tartalmi összeállításánál fontos szempont volt, hogy az emberi test egészséges szervei mellett a rákos elváltozások is láthatóak legyenek.

A látogató betekintést nyert az orvostudomány rohamos fejlődésébe is: egy berendezett műtőben kivetítőn kísérhette figyelemmel a műtéti eljárásokat. Egy külön terem a patológiával kapcsolatos tévhitet próbálta eloszlatni, miszerint ezen terület kizárólag a boncolással foglalkozik. A XIX. század óta beszélhetünk korszerű patológiáról, akkor még valóban kórbonctannak nevezték, és a legfontosabb tevékenysége a boncolás volt. A XX. század közepe óta a patológia az élő betegekből vett minták vizsgálatával nagy segítséget nyújt a beteget kezelő orvosnak a diagnózis felállításában, a kórismézésben.

Gyakorlatilag minden, az élő emberi szervezetből eltávolított szövet a patológiai osztályra kerül további, elsősorban mikroszkópos vizsgálat céljára. A patológus megvizsgálja az eltávolított szöveteket, szerveket, majd kimetszi azokat a kisebb részleteket, amelyek feltehetően a kóros elváltozást tartalmazzák. Ennek vizsgálata nagy szerepet játszik a daganat viselkedésének meghatározásában, illetve az optimális kezelési stratégia kialakításában is. Patológiai diagnózis nélkül a daganat kezelése nem kezdődhet meg.

A diagnosztikában további segítséget nyújt a technikai vívmányok orvosi alkalmazása. A kiállítás átfogó képet adott a hagyományos, rutin képalkotó eljárásokról, az ultrahang, a komputer tomográfia (CT) és az MRI (mágnesesrezonancia-vizsgálat) működéséről. Egyre jobb térbeli felbontással ábrázolják a szervek, szervrendszerek morfológiáját, az anatómiai viszonyokat. Bemutattak egy funkcionális képalkotó eljárást, a PET-et (pozitron emissziós tomográfia). Ennek sajátossága, hogy nem az anatómiai viszonyokat, hanem a szervek, szövetek különböző funkcionális jellemzőjét (véráramlás, anyagcsere) jeleníti meg egy adott pillanatban.

A tárlaton az installációk a célzott biológiai kezelésekről is igyekeztek bővíteni a látogatók tudását.

Kapcsolódó cikkek:
Mi a rákbetegség?
Az emberek fele rákbeteg lesz?
Célzottan gátolják a rákos sejtburjánzást
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Vastagbél- és végbélrák: a tumort veszik célba
Veserák: célzott terápiák a gyógyulásért
Négy ráktípusban vethető be az érgátló terápia