Nem igaz, hogy a rák mindig panaszokat okoz

Sajnos az, hogy egészségesnek érezzük magunkat, nem garancia arra, hogy valóban azok is vagyunk. A rosszindulatú daganatos betegségek egy része alattomosan bujkál a szervezetben: legyen szó akár nőgyógyászati daganatokról, akár vastagbélrákról, vesetumorról vagy hasnyálmirigyrákról, a betegség egy ideig észrevétlenül fejlődik, akár évekig nem okozva semmilyen panaszt.

Ezért fontos annyira, hogy amelyik tumortípusnál erre lehetőség van, rendszeresen járjunk el a szűrővizsgálatokra. Ha pedig azt érzi, hogy valami nincs rendben a szervezetében, ne halogassa a kivizsgálást! Mindig mindenki fel tud sorolni féltucatnyi okot, hogy miért nincs ideje orvoshoz fordulni. Ennek a szomorú következménye az, hogy minden egyes héten emberek százai szembesülnek azzal: ha korábban rászánták volna magukat a kivizsgálásra, nagyobb esélyük lenne a gyógyulásra.

Nem igaz, hogy a rák csak az idősek betegsége

Bár igaz, hogy az életkor előrehaladtával – ahogyan a sejtek megújulóképessége romlik, s az évtizedeken át felhalmozódó környezeti hatások összeadódnak – sok daganattípusnak nő a kockázata, vannak olyan tumortípusok, amelyeknek fiatalabb korban van nagyobb esélye.

A kifejezetten gyermekkorra jellemző ideg- és vérképzőrendszeri daganatok mellett a nyirokrendszer tumorai, a hererák, a méhnyakrák vagy az emlődaganat jelentős számban érint fiatalabb felnőtteket is. Nők számára védelmet az évenkénti nőgyógyászati kontroll jelent, valamint az önvizsgálat. A fiatal emlőállományt a mammográfia nem képes megfelelő megbízhatósággal átvilágítani, ezért kiemelt hangsúlyt kell kapnia a mellek havi áttapintásának. Ugyanez igaz a férfiakra is: a hererák a tudomány mai állása szerint nem előzhető meg, ám a kóros elváltozás korai kezelése esetén a tumor a legnagyobb arányban meggyógyítható daganatos folyamatok közé tartozik.

Nem igaz, hogy a rák biztosan szétterjed a szervezetben

Az előrehaladott rosszindulatú daganatos betegségek egyik ismérve, hogy az elsődleges (primer) tumorról a daganatsejtek átterjedhetnek a környezetükre, valamint a vérárammal és a nyirokkeringéssel a szervezet távolabbi szerveiben is képesek megtapadni, majd növekedésnek indulni.

Áttétek (metasztázisok) az átlagosnál gyakrabban jelennek meg a májban, a tüdőben, a csontokban vagy az agyban. Az egyes daganatoknak ugyanakkor szövettani típusuktól függően rendkívül különböző az agresszivitásuk és áttétképzési hajlamuk. Annál kisebb az esély arra, hogy később áttétek alakuljanak ki, minél hamarabb sikerül műtétileg eltávolítani egy daganatot.

A kiújulást és az áttétek megjelenésének kockázatát csökkentik a műtét utáni kemoterápiás kezelések is, amelyek az esetlegesen a szervezetben maradt ráksejtek elpusztítását célozzák. Az utóbbi években egyébként a daganatokra célzottan ható gyógyszeres terápiák térhódítása révén az áttétes betegségek kezelésében is nagy előrelépések történtek.

Nem igaz, hogy a dohányzás csak a tüdőrák kockázatát növeli

Tévednek azok, akik a cigarettában csak a tüdőre veszélyes – a tüdőrák kialakulásának kockázatát 40 szeresre emelő – szenvedélyt látnak. A kátrány és a nikotin mellett mind az erősebb, mind a gyengének mondott cigaretták füstje több mint ezerféle rákkeltő anyagot tartalmaz.

Miután a méreganyagokat a dohányosok folyamatosan adagolják a saját és környezetük szervezetébe, ezzel növelik a szájüregi rákok, a garat- és a gégerákok vagy a mérgeket a szervezetből kiválasztó húgyhólyag és vese rosszindulatú daganatos elfajulásának kockázatát. A dohányosok gyakori ellenérve, hogy olyan emberek is megbetegednek, akik sosem gyújtottak rá. Ez igaz, ám a tüdőkórházakban vagy a fej-nyaksebészeti központokban szembetűnőek az arányokban megmutatkozó különbségek.

Az összeállítás a Rákgyógyítás magazin 2. számában jelent meg. A Tűzmadár Alapítvány által kiadott országos magazin negyedévenként 10 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. Az ingyenes lap cikkeiben, riportjaiban és interjúiban a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, mellékhatások, klinikai kutatások, fájdalomcsillapítás, a betegség lelki vonatkozásai, a családi kapcsolatok alakulása.

Kapcsolódó cikk:
Tévhitek a rákról (1.)