Nem igaz, hogy a rák megvéd másfajta betegségtől

Nem igaz, hogy akinek a szervezetében rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizálnak, az védve van más kóroktól, idegrendszeri, anyagcsere vagy szívbetegségektől. Épp ezért rákbetegként sem szabad az egészséges életmód jelentőségét elbagatellizálni, hiszen a lábadozásban és az erőnlét fenntartásában kiemelten fontos a változatos étrend, a mozgás, a fizikai aktivitás megőrzése, vagy hogy a beteg a cigarettával ne adagoljon önmagába folyamatosan méreganyagokat. A daganatellenes kezeléseknél sokszor nehézséget okoznak a kísérőbetegségek, hiszen egyrészt megnehezítik a beteg mindennapjait, másrészt az orvosoknak a műtét és a gyógyszeres terápia megtervezésekor figyelemmel kell lenniük a meglévő kórképekre, illetve az azok kezelésére alkalmazott gyógyszerekre is.

Nem igaz, hogy a férfiaknak nem lehet emlőrákjuk

Mindkét nem szervezetében kialakulhat emlőrák. Igaz, amíg a nőknél ez az egyik leggyakoribb daganatos elváltozás, férfiaknál jóval ritkább, a mellrákos eseteknek körülbelül egy százalékát adja. Kialakulásában, szövettani jellemzőit tekintve vagy kezelésében a férfi emlőrák nem különbözik a nőkben előforduló daganatoktól, ám – mivel a férfiakban nem él a gyanú – gyakrabban fedezik fel csak előrehaladott, áttétes stádiumban. Az emlőrák előfordulására hajlamosító BRCA1 és BRCA2 gént a férfiak is örökölhetik, s ha bennük kisebb eséllyel is okoz betegséget, ugyanúgy továbbadhatják azt gyerekeiknek mint az anyák.

Nem igaz, hogy csak a nők kaphatnak HPV fertőzést

A HPV (humán papillóma vírus) szexuális úton terjed, azaz a kór a férfiak szervezetét is képes megtámadni. Igaz, jelenlegi ismereteink szerint ritkábban fordul elő, hogy férfiakban a HPV betegséget vált ki, a nőknél ugyanis szövettani okok miatt a vírus könnyebben behatol a méhnyak felszínét borító hámszövetbe, ahol szaporodni képes. A HPV-nek mintegy száz típusát különböztetik meg: az alacsony kockázatúak (HPV 6, 11) szemölcsöket okoznak, a magas kockázatúak (HPV 16, 18, 31, 33) méhnyakrákot is kiválthatnak, s szerepet játszhatnak a végbélrák, a hüvely- és szeméremtest tumorok vagy a ritkán előforduló hímvesszőrákok kialakulásában, továbbá a fej-nyaki régió rosszindulatú daganatainak egy kisebb hányada is visszavezethető e vírusfertőzésekre. A hosszan fennálló HPV-t tartják veszélyesnek, a vírussal ugyanis élete folyamán a nők többsége találkozik, csak az esetek döntő részében nem okoz gondot, mert egy idő elteltével spontán elmúlik.

Nem igaz, hogy a túlsúlynak nincs köze a rákhoz

A túlsúly nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növeli meg: több daganattípusban is bebizonyosodott, hogy a kövérség kimutatható kockázati tényező. Ennek magyarázata az esetek egy részében, hogy a túlsúly gyakran együtt jár az egészségtelen életmóddal, biológiai okként pedig az elhízás által okozott hormonális vagy szervi változások említhetők, amelyek kihatással vannak a daganatkockázatra is. Nőknél a nyelőcső, az epehólyag, a méh, a petefészek és az emlő daganatainál, férfiaknál a nyelőcső, a pajzsmirigy, a vastagbél és a veserákok terén mutattak ki kockázatnövekedést. Az elhízást egyébként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – a szerteágazó következmények és rizikófaktorok miatt – a tíz legsúlyosabb betegség közé sorolja.

Kapcsolódó cikkek:
Tévhitek a rákról (7.)
Tévhitek a rákról (5.)
Tévhitek a rákról (4.)
Tévhitek a rákról (3.)
Tévhitek a rákról (2.)
Tévhitek a rákról (1.)

Az összeállítás a Rákgyógyítás magazin 6. számában jelent meg. Az országos magazin 2008-ban és 2009-ben negyedévenként 10 ezer, 2010-től 15 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. Az ingyenes lap cikkeiben, riportjaiban és interjúiban a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, mellékhatások, klinikai kutatások, a betegség lelki vonatkozásai, a családi kapcsolatok alakulása.