A legtöbben azért tettek panaszt, mert úgy érezték, hogy az intézményben az ellátás során sérült az emberi méltósághoz való joguk vagy nem kapták meg a megfelelő tájékoztatást betegségükkel kapcsolatban. Az új rendelkezések – vizitdíj, napidíj, kórházi átszervezések – miatt is nőtt a betegjogi képviselőket megkereső páciensek és hozzátartozók száma. Minderről Csehák Judit, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány elnöke beszélt, összefoglalva az elmúlt időszakban a betegjogi képviselők által tapasztalt tendenciákat.

Több mint kilencezer eset közül háromezer alkalommal az emberi méltóság megsértése miatt emeltek kifogást a betegek, azt követték a tájékoztatáshoz való jog csorbulását és a betegdokumentáció megismerésének korlátozottságát érintő kifogások. A tapasztalatok szerint a panaszok tehát inkább emberiek, mintsem az egészségügyi ellátás anyagi vagy szakmai részével kapcsolatosak.

A panaszosok számának növekedése nem feltétlenül abból adódik, hogy nőtt volna az orvosokkal vagy szakdolgozókkal szembeni elégedetlenség. A jelenség kézenfekvő magyarázata, hogy egyre többen ismerik a betegjogi képviselők munkáját, s egyre nagyobb arányban keresik fel őket olyan páciensek és hozzátartozók is, akik ezt korábban nem tették meg.

– A betegjogi képviselők egyik kiemelt feladata, hogy segítsenek rendezni az egészségügyi ellátás során fellépő konfliktusokat, esetleges félreértéseket. Ugyan panaszfórumot is jelentenek a betegek számára, ám nem az orvosok és az ápolók ellen dolgoznak, hanem az összhang megteremtéséért – mondta Csehák Judit. Emellett ugyanakkor hangsúlyozta: deklarált céljuk, hogy az egészségügyi szolgáltatók megítélése a nyugati minták nyomán Magyarországon is váljon fogyasztóvédelmi kérdéssé.

Az adott területen dolgozó betegjogi képviselő elérhetőségét minden egészségügyi intézményben ki kell függeszteni. Nevük, címük és telefonszámuk a www.jogvedok.hu oldalon is megtalálható.

Kapcsolódó cikkek:
A fájdalom csillapításához való jog
Panaszvonal, ha késik a gyógyszer