Tüdőrák: sokkal kevesebb beteg lehetne!

Fáklyás felvonulás szerveztek, figyelemfelhívó transzparensekkel vonultak át a Nemzeti Múzeumhoz a Célkeresztben a tüdőrák rendezvényen résztvevők. Évente 11 ezer ember szembesül Magyarországon a tüdőrákkal, s 8 ezer ember meghal a betegség miatt. Sokkal kevesebb áldozat is lehetne.

A 2010. november 19-i orvos-beteg találkozón elismert tüdőgyógyászok és onkológusok, civil szakemberek tartottak előadásokat a mintegy kétszáz érdeklődőnek a tüdőrák legfontosabb aspektusairól, a felismeréstől, megelőzéstől kezdve a kezelési lehetőségeken át a lelki támogatás fontosságáig. Az egészséges életmód és táplálkozás a daganatos betegek esetében különös fontosságot kap, azonban a sokszor meggondolatlanul alkalmazott alternatív terápiákkal kapcsolatosan felhívták a szakorvosok a betegek és hozzátartozók figyelmét az orvosi konzultáció fontosságára. A család, barátok, betegszervezetek részéről érkező lelki támogatás elengedhetetlen a beteg számára, hiszen könnyebben küzdenek meg ezzel a betegséggel.

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciója és a Magyar Rákellenes Liga rendezvényen prof. dr. Simon Tamás, a civil szervezet elnöke, valamint Gazdag Tibor, a TV2 Jóban-Rosszban című kórházsorozatának szereplője bejelentette, hogy megalakul a Harcosok Klubja, aminek a célja a tüdőbetegségben szenvedők és családtagjaik támogatása. A szükséges információk biztosításán túl a szappanoperában egy főorvost játszó színművész fővédnöksége alatt álló betegklub szeretné felhívni a figyelmet a dohányzás elleni harcra, illetve a tüdőrák társadalmi és egyéni súlyára.

11 ezer új beteg évente – könnyen lehetne sokkal kevesebb

A tüdőrák a tüdőben növekvő rosszindulatú (rákos) daganat, világszerte évente 1,3 millió ember haláláért felelős. A rák a hörgőjáratokban vagy a szivacsos tüdőszövetben alakul ki. A tüdőrák fő típusai az úgynevezett kissejtes és a nem kissejtes tüdődaganat, ahol az elnevezések a daganatot felépítő sejtek mikroszkópos megjelenését tükrözik. Az elkülönítés fontos, mert elsősorban ez határozza meg a további kezelési lehetőségeket.

Magyarországon a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat, 2009-ben a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 10935 új beteg szembesült a félelmetes kórral. A tüdőrák a hazai daganatos halálozásban is első helyen áll, sőt férfiak esetében a tüdőrák okozta halálozásban hazánk arányaiban a világelső.

A betegek a tüdőszűrésen sokszor már az előrehaladott kórral szembesülnek. A szakemberek szerint, ha 40 év felett mindenki évente elmenne a vizsgálatra, vagy a panaszaival rögtön orvoshoz fordulna, kevesebb áldozatot követelne a daganattípus. A tüdőrák esetében ugyanis csak a korai felismerés és azonnali orvosi beavatkozás adhatja meg a gyógyulás esélyét. A valódi megoldás ugyanakkor az lenne, ha az emberek letennék a cigarettát: a dohányosok hiába bagatellizálják el a veszélyt, hiába hoznak példákat arról, hogy a cigarettázó ember is megélhet szép kort, ez a tényeken jottányit sem változtat. Amint Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke kijelentette, a tüdőrákkal kezelt emberek 80-90 százaléka a dohányos.

A tüdőrák alattomosan kialakuló megbetegedés. A korai stádium panaszmentes, az első intő jelek a rákos daganat fejlődése és gyógyíthatósága szempontjából sajnos általában már későn jelentkeznek, legfontosabb tünetei a következők: nehézlégzés, vérköpés, krónikus köhögés, fogyás, fáradékonyság, visszatérő, nehezen gyógyuló tüdőgyulladás.

A tüdőrák hajlamosító tényezői között nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányzás is szerepel, valamint a környezeti faktorok, azaz a légszennyeződés, az azbeszt, a kristályos szilikátok, a radon, az aromás szénhidrogének (pl. benzol), a nehézfémek. A belélegzett káros anyagok először a tüdő öntisztító rendszerét, a csillószőrös hámsejteket támadják. A hámsejtekbe jutó rákkeltő anyagok megváltoztatják az örökítő anyag (DNS) szerkezetét, s ennek lesz a következménye, hogy a sejtek kontrollálatlan szaporodásnak indulnak.

Többféle kezeléssel próbálkoznak

A tüdőráknál, hasonlóan a többi daganatos megbetegedéshez, több kezelési lehetőség is adódik. A műtét akkor adja a legjobb esélyt a teljes gyógyulásra, ha a betegséget korai stádiumban fedezték fel, amikor a daganat még kicsi és nem terjedt túl a tüdő állományán.

A sugárkezelés a tumor méretének csökkentésére, illetve az elsődleges vagy másodlagos (áttétes) daganat által okozott tünetek enyhítésére szolgál. Sajnos a felhasználási lehetőség erősen függ a felismerés időpontjától is, hiszen a tüdő közvetlen besugárzásának korlátot szab a légzésfunkció megóvása: minden terápiánál mérlegelni kell, hogy az milyen előnyöket hozhat a betegnek, s milyen kockázatokkal jár.

A kemoterápia során kemoterápiás gyógyszereket (citosztatikumokat) alkalmaznak, hogy megállítsák a daganatsejtek növekedését és osztódását. Mivel a citosztatikumok nem kizárólag a daganatsejteket pusztítják, hanem a szervezet egészséges, gyorsan osztódó sejtjeit is károsítják, mellékhatásokat okoznak. A leggyakrabban károsított egészséges sejtek a csontvelő sejtjei, a gyomor-bélrendszer hámsejtjei, valamint a bőrben található szőrtüszők sejtjei.

Célzott onkológiai terápiák a tüdőrák ellen

Ahogyan azt dr. Ostoros Gyula onkopulmonológus főorvos elmondta, az elmúlt évek során új gyógymódok, az úgynevezett célzott biológiai terápiák jelentek meg e betegségben is. A célzott, elsősorban a daganatsejtek működését és/vagy túlélését gátló gyógyszerek leggyakoribb célpontjai a daganatsejtek felszínén megtalálható speciális jelfogó molekulák, így a célzott biológiai terápiás gyógyszerek csak ezeken a sejteken fejti ki hatásukat; mintha egy háborúban nehézbombázók helyett mesterlövészeket vetnének be.

A daganatos sejt a normális társainál gyorsabban növekszik és szaporodik, így a túléléshez szükséges tápanyagfelvétele is többszöröse a normálisnak. Ebből adódik, hogy ha a tumor sejteket elvágjuk az éltető “utánpótlási vonalaiktól”, akkor a beteg sejt képtelen lesz szaporodni és fenntartani magát. Már pedig a szervezetben a tápanyagokat és az oxigént szállító utánpótlási útvonalak a hajszálerek, amik sejt növekedésével párhuzamosan alakulnak ki és fejlődnek. Kézenfekvő megoldás tehát a daganatos sejtekben növekvő erek képződésének megakadályozása, mivel így a daganatos sejtet megakadályozzuk a fejlődésben és a szaporodásban. A módszer a daganatos sejtek nagyobb tápanyagigénye miatt specifikusan jobban hat a beteg sejtekre.

Kapcsolódó cikkek:
Tüdőrák
Dohányosok az onkológiákon
A light cigi is erős méreg

Egyre fiatalabbak a tüdőrákosok, több a nőbeteg
Tüdőrák: 95 százalékban a dohányzás a felelős
Miért nem érdeklik a dohányosokat a tragédiák?
Tüdőrák: célzott biológiai terápiák

Top