A daganatos betegek belázasodásának ugyanis az esetek jelentős részében az a magyarázata, hogy a tumor, illetve a daganatellenes kezelések lecsökkenthetik a vérben az immunrendszer működésében kulcsfontosságú fehérvérsejtek, a granulociták számát, emiatt könnyen fertőzés alakul ki a szervezetben, s ennek vezető tünete a láz. A szakszóval lázas neutropéniának nevezett állapot azért veszélyes, mert a csökkent védekezőképesség miatt egy egyszerű fertőzés is gyorsan kiterjedhet, s akár súlyos-életveszélyes állapotot is kiválthat.

A neutropénia enyébb vagy súlyosabb formában a vastagbéldaganatos betegek többségét, mintegy 80 százalékát érinti. Mivel a kockázatok jól felmérhetők, léteznek orvosi eszközök és követendő tanácsok a fertőzések megelőzésére (ezeket önálló válaszokban kifejtjük). A lázhoz kapcsolódóan annyit érdemes tudni: ha daganatos betegnek az onkológiai kezelések – legyen az kemoterápia, célzott gyógyszeres kezelés, sugárterápia vagy ezek kombinációja – idején felszökik a láza, nem elegendő a szokásos otthoni lázcsillapítás: az elsődleges lázcsillapításon túl haladéktalanul orvoshoz kell fordulni (ha lehetőség van rá, a kezelést nyújtó onkológiai osztályon), hogy laboratóriumi vizsgálattal kiderítsék a láz okát és indokolt esetben azonnal megkezdjék a fertőzés elleni kezelést.

(Van néhány olyan onkológiai gyógyszer, amely mellékhatásként a beadást követő órákban gyakran okoz átmeneti lázat, hidegrázást. Erről azonban előre tájékoztatják a beteget, illetve ha számítani lehet erre a mellékhatásra, azt gyógyszeres előkezeléssel nagy valószínűséggel meg lehet előzni.)

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról

Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!