Évente 450 ezer embernél diagnosztizálnak Európában vastagbélrákot vagy végbélrákot, közülük 230 ezren meghalnak. 2030-ra a betegek száma még ehhez képest is megkétszereződhet – fest ijesztő képet a 21 ország vastagbélrákos betegszervezeteit összefogó EuropaColon szövetség a betegségről és az európai minimumkövetelményekről a napokban Brüsszelben bemutatott Fehér Könyvben.

A tragédiák magas számához az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a szűrési lehetőségek hiánya, az emberek passzivitása, az új gyógyszerek engedélyezésétől a kórházakban való hozzáférhetőségig eltelő idő hosszúsága, a korszerű célzott onkológiai terápiákhoz való hozzáférés korlátozottsága egyaránt hozzájárul az egyes országokban. Az EuropaColon arra szólítja fel a kormányokat, hogy saját országukban tegyenek meg mindent e népegészségügyi méreteket öltő betegség visszaszorítására, a kezelésekben pedig a már beteg emberek esélyegyenlőségének javítására, a terápiás paletta szélesítésére.

– Mi nemcsak a vastagbélrákos sorstársainkért küzdünk, hanem az egészségesekért is, hogy náluk olyan stádiumban fedezhessenek fel egy kezdődő rosszindulatú daganatot, amikor az még nem fajult el, így jó eséllyel meggyógyítható – szögezi le a maga is emésztőszervi daganatokkal küzdő dr. Szegő László, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke. Azzal folytatja: „miközben a vastagbélszűrésekről próbáljuk meggyőzni a döntéshozókat és a lakosságot, nem hagyhatjuk magukra azokat a társainkat sem, akik már betegek.”

– Miután nincs szűrőprogram, az utóbbi években diagnosztizált több tízezer vastagbélrákos beteg egy jelentős részének esélye sem volt, hogy időben orvoshoz kerüljön. Sokan közülük mára már áttétekkel küzdenek: számukra az ad reményt, hogy célzott onkológiai terápiákkal az orvosaik minél tovább kordában tudják tartani a betegségüket, így tovább dolgozhatnak, a családjukkal lehetnek, amíg ezt állapotuk megengedi. Eközben pedig folyamatosan figyeljük a klinikai kutatásokról szóló híreket, s reménykedünk abban, hogy újabb gyógyszerek válhatnak elérhetővé azokban az esetekben is, ahol ma még korlátozottak a terápiás lehetőségek, ezáltal újabb reményt kaphatunk arra, hogy tovább ezen a világon lehessünk – fogalmaz Szegő László.

Az EuropaColon és a Gyógyulj Velünk Egyesület támogatást kér a politikusoktól is, hogy a maguk eszközeivel segítsék missziójuk sikerét. A Fehér Könyv brüsszeli bemutatóján részt vettek Európai Parlamenti képviselők is, köztük Járóka Lívia (Fidesz), aki közleményében úgy fogalmazott: olyan kiterjedt tájékoztató kampányokra van szükség, amelyek felhívják a figyelmet az elsődleges és másodlagos megelőzés szükségességére. Hangsúlyozta, hogy az információkat a népegészségügyi stratégiáknak is részévé kell tenni, valamint a tagállamoknak az európai minőségbiztosítási irányelveknek megfelelő szűrési programokat kell bevezetni. Szegő László megjegyzi: a népegészségügy nem pártpolitikai kérdés, amit az is jelez, hogy a brüsszeli találkozón Göncz Kinga, az MSZP EP-képviselője is támogatásáról biztosította e törekvéseket.

A Gyógyulj Velünk Egyesület minapi sajtótájékoztatóján dr. Hollósi Antal országgyűlési képviselő, a Parlament Egészségügyi Bizottságának kormánypárti tagja is fontosnak nevezte az EuropaColon kezdeményezését, mert meglátása szerint ahogyan a civil mozgalmak is hozzájárultak ahhoz, hogy az emlőrákszűrésen ma jóval több nő vesz részt, mint korábban, ugyanennek a szemléletváltásnak a vastagbéldaganatoknál is végbe kell mennie.

– A vastagbélrák súlyos népegészségügyi probléma, holott ez a daganattípus rendszerint hosszú évek alatt fejlődik ki, tehát lenne lehetőség a rákmegelőző állapotok felismerésére – szögezi le dr. Kovács József országgyűlési képviselő (Fidesz), a Parlament Egészségügyi Bizottságának elnöke. – Az előrehaladott stádiumban felfedezett rák miatt sok aktív embert veszítünk el, s a kezelés költségeinél kevesebb pénzből megoldható lenne a megelőzés és a célzott szűrés bevezetése, pontosan kijelölve, hogy kiknél és mikor érdemes elvégezni az adott vizsgálatokat. Mindenkit ugyanis nem lehet és nem is kell szűrni. A szelekcióban alapvetően az alapellátásra tudunk támaszkodni: a háziorvosok tehetnek a legtöbbet azért, hogy a rizikócsoportba tartozók időben eljussanak vastagbélvizsgálatokra – folytatja a gyulai kórház főigazgatójaként is dolgozó szakpolitikus.

– Az elsődleges szűrés eszköze lehet a székletvérvizsgálat, ám mivel sok daganat nem vérzik, biztos diagnózist a vastagbéltükrözés adhat. Ettől sokan félnek, ám a kolonoszkópiának több válfaja létezik, a vizsgálat érzéstelenítéssel és akár altatásban is elvégezhető, de ez már finanszírozási kérdés is. Kétségtelen: politikai szándék és a költségvetésben megfelelő anyagi keret is kell hozzá, hogy a vastagbélrák miatti halálozást csökkenteni lehessen – állapítja meg Kovács József. Hozzáteszi: a szűrés csak a problémakör egyik pillére, hiszen a kezdeti vagy előrehaladottabb stádiumban kiszűrt vastagbélrákos betegeket az Európában bevált és alkalmazott protokollok szerint kezelni is kell.

Kapcsolódó cikkek:
Egy rákbeteg legdrágább kincse az ideje
Sorstársakat vár a Gyógyulj Velünk Egyesület
Vastagbélrák és végbélrák: életet menthet a szűrés
Vastagbélrák: túl sok a halálos áldozat
Elkerülhető a végzetes vastagbélrák és végbélrák
Csökkenthető a vastagbélrák kockázata
Vastagbélrák és végbélrák: a tumort veszik célba
A férfiakat korábban veszélyezteti a vastagbélrák
A sebészek a béltükrözést pártolják
Vastagbélrák és végbélrák kezelése