A vastagbélrák és a végbélrák rizikójának megítélésében átlagos kockázatúaknak számítanak azok, akik ugyan betöltötték az 50. életévüket, ám közeli rokonságukban nem fordult elő egyik daganattípus sem, s nem szenvednek olyan, a rosszindulatú daganatra hajlamosító betegségben mint a számos polip, a bélgyulladás jellegű Crohn betegség vagy a colitis ulcerosa nevű kór. Fontos azonban tudni, hogy a rizikótényezők hiánya még nem nyújt biztonságot: a vastagbélrákos és a végbélrákos esetek 70-75 százaléka az átlagos kockázatú csoportba tartozóknál fordul elő, s ugyan fiatalabb korban alacsonyabb a rizikó, ám a rosszindulatú daganat akkor is kialakulhat.

A szűrővizsgálatok a tünetmentes személyeknél a rákmegelőző állapotok és a rosszindulatú folyamatok korai stádiumban való kimutatására szolgálnak. A teljes vastagbél- és végbéltükrözés a kolonoszkópia (colonoscopia), a vastagbél utolsó 70 centiméteres szakaszának tükrözéses vizsgálata a szigmoidoszkópia (sigmoidoscopia). Ha bárhol a vastagbélben kóros eltérés mutatható ki, a teljes vastagbél és végbél vizsgálata szükséges, mivel gyakoriak az egyszerre több helyen jelentkező elváltozások.

Legbiztosabb szűrés a béltükrözés

Korábban a vastagbélrákok döntő hányada a vastagbél utolsó szakaszán, a szigmoidoszkópia nyomán áttekinthető szakaszon alakult ki, napjainkban azonban ezen a téren változás figyelhető meg: a daganatok egyre nagyobb aránya alakul ki a vastagbél más szakaszában. Jelenleg a kolonoszkópia a legérzékenyebb vastagbélvizsgáló módszer: a rosszindulatú daganatok és az adenomák 90 százalékát kimutatja. Ha csak a vastagbél utolsó 70 centiméterét vizsgálják, akkor a kolonoszkópia segítségével kimutatható rosszindulatú folyamatoknak és rákra hajlamosító elváltozásoknak csak a 60-70 százalékát észlelik.

A béltükrözés során látott elváltozásokból rögtön szövettani mintavétel is történik, illetve az észlelt polip(ok) eltávolítása is lehetséges. (A polipok az egészséges bélfelszínből kiemelkedő szövetnövedékek.)

Tény, hogy a béltükrözés kellemetlen beavatkozás, ami előtt precíz béltisztítás is szükséges, azonban a vizsgálat nyomán szövődmény, mint vérzés vagy bélsérülés – a tévhitekkel ellentétben – nagyon ritkán történik. Másrészt szem előtt kell tartani: a béltükrözés életet menthet, mert ez a jelenleg ismert legbiztosabb módszer egy daganat vagy tumorrá még nem fejlődött rákmegelőző állapot időben történő felismerésére.

Amennyiben a béltükrözés során kóros eltérés nem mutatható ki, szűrőjellegű kolonoszkópia csak 10 év múlva javasolt. Amint azonban más diagnosztikus vizsgálatokra, úgy a béltükrözésre is igaz, hogy az esetek egy kis százalékában nem mutatja ki a kóros elváltozást, így bélpanasz esetén, korábbi negatív szűrővizsgálat ellenére is feltétlen fontos szakemberhez fordulni, s nem halogatni a kivizsgálást.

További vizsgálatok: bélröntgen és székletvér teszt

A vastagbél és végbél radiológiai vizsgálatai a képerősítő alatt végzett kettőskontrasztos (irrigoszkópia), valamint a computer tomográfiás (CT-kolangiográfia) vastagbélvizsgálatok.

Az irrigoszkópia során a végbélen keresztül a szervezetbe juttatott kettős kontrasztanyag a levegő és egy sugárfelfogó folyadék (általában bárium-szulfát). A levegőre azért van szükség, hogy a bélfalak kifeszüljenek, ezáltal a kontrasztanyag jobban kirajzolhassa az esetleges elváltozásokat a röntgenképen.

Mindkét esetben igaz, hogy a vizsgálat előtt a szokásos béltisztítás szükséges. A hagyományos röntgen és a CT-vel végzett vastagbélvizsgálat is kellemetlenségekkel jár, s amennyiben kóros eltérés észlelhető, a fentebb leírtak miatt mindenképp kolonoszkópiás vizsgálatnak kell következnie a pontosabb diagnózis érdekében. A CT kolnagiográfia alkalmazásával a rosszindulatú folyamatok és az arra hajlamosító eltérések mintegy 70 százaléka mutatható ki.

Az általánosan ismert székletvér vizsgálat során a szemmel nem látható vért is ki lehet mutatni a bélsárból. Azonban nem minden kóros elváltozás vérzik, valamint amennyiben vérzik, akkor is gyakran vannak nem vérző időszakok, ebből következően a székletvér vizsgálatának negatív eredménye még nem jelenti, hogy a vastagbélben vagy a végbélben nincs rosszindulatú folyamat. A kolonoszkópia eredményeit a székletvér vizsgálatok leleteivel összehasonlítva kiderül: a béltükrözés révén hatszor-tízszer több terápiás következménnyel járó kóros eltérés mutatható ki.

A szakmai javallatok ellenére jelenleg egyelőre nincs szervezett népegészségügyi szűrővizsgálati program Magyarországon, amely a vastagbélrák és a végbélrák megelőzését, illetve korai stádiumban való felfedezését célozná. A szűrővizsgálatra egyéni kezdeményezésre a háziorvos adhat beutalót valamely szakrendelésre.

Kapcsolódó cikkek:
Vastag- és végbélrák
Elkerülhető a végzetes vastag- és végbélrák
Vastag- és végbélrák: a tumort veszik célba
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Európai küzdelem a vastagbélrák és végbélrák ellen
Több időt kellene a wc-n tölteni
Kezelés nélkül mit sem ér a szűrés
Miként kell felkészülni a béltükrözésre?
Nem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtől