Mintegy 2 és fél millió embernek – az 50 és 70 közötti korosztálynak – indokolt részt venni vastagbélrák-szűrésen. Hazánkban évente csaknem 5 ezer ember hal meg kolorektális rákban, és az elérhető legfrissebb, 2001-es adatok szerint a betegség éves kezelési költsége már akkor meghaladta a 9,9 milliárd forintot.

– Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-ben tűzte célul a 45-65 éves korosztály vastag- és végbéldaganatos halálozásának 10 százalékos csökkentését 2010-ig. 2003-ban egy országgyűlési határozat már 20 százalékos halálozáscsökkentést célzott meg 2012-ig – mondta el dr. Kovács Attila országos tisztifőorvos-helyettes a szűrés mikéntjéről tartott konszenzuskonferencián, november 18-án a Semmelweis Egyetemen.

Amint a Medical Online orvosi portál összeállításából kiderül, az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal a Vastagbélszűrési Munkacsoport szűrővizsgálati protokollja alapján 2004-ben indított pilotprogramot, amely az átlagos kockázatú 50-70 év közötti férfiak és nők 180 ezer fős populációjának vastagbélszűrését vette tervbe. A szűrés módszeréül a kétévente ismétlendő vérvizsgálatot, a bispecifikus FIT: kettős immunkémiai fehérjekimutatást (Hb és albumin) jelölték meg.

Az ÁNTSZ behívási listája alapján a háziorvosok szervezték a székletminták gyűjtését, amelyeket a kijelölt laboratóriumokban teszteltek, majd nem negatív laboratóriumi eredmény esetén a vizsgált személyt kolonoszkópiás vizsgálatra szakintézetbe irányították, ahol meghatározták a vérzés helyét, eredetét, és szükség esetén elvégezték a különféle elváltozások és polipok eltávolítását is.

2006. január 1-től az Egészségügyi Minisztérium a népegészségügyi, célzott szűrővizsgálatok között a gyomor-bélrendszeri eredetű vérzés szűrését csak kísérleti programként határozta meg, s fokozatos és folyamatos kiterjesztésről intézkedett. 2006-ban 110 ezer beteget hívtak vizsgálatra. A részvételi arány 32 százalékos (a háziorvos aktivitásától függően 25-100 százalékos!) volt.

2008-tól az Egészségügyi Minisztérium nem finanszírozza a vastagbélszűrések szervezését. Felfüggesztette a program folytatását és az évet a felkészülés, a szakmai konszenzus kialakítása évének jelölte ki. Valamennyi érintett szakma számos tudományos vitát és konferenciát rendezett. Bár abban kezdettől fogva mindenki egyetértett, hogy szűrni kell, a szűrés mikéntjéről – amint arról a Rákgyógyítás is többször írt – élénk vita folyt.

Különféle módszerek, eltérő eredményesség

A székletvér-kimutatás hagyományos (FOBT) módszere erősen diéta- és gyógyszerfüggő, a bispecifikus immunológiai széklet-vér-kimutatás (FIT) módszer pedig nem standard és nem automatizálható, valamint nagy az élőmunka-igénye. Mindkét vizsgálatot kívánatos három egymást követő mintán, kétévente elvégezni, a nem negatív eseteket pedig endoszkóposan is vizsgálni.

Nem elhanyagolandó szempont, hogy ezeknek a módszereknek az érzékenysége csak 30-60 százalékos, a kétségtelenül költségesebb endoszkópos eljárások, az elsődleges kolonoszkópos szűrés és a CT-kolonográfia segítségével viszont 90-98 százalékos biztonsággal kimutathatók mind a rákmegelőző, mind a rákos elváltozások, és ezeket a vizsgálatokat elegendő 10 évente megismételni.

A CA (Cancer Journal for Clinicians) módszertani irányelve a vastagbélszűrés aranystandardjának a kolonoszkópiás vizsgálatot tartja, nemcsak megbízhatósága okán, hanem mert „egylépcsős stratégia”; a felismert elváltozások a vizsgálat során eltávolíthatók, illetve kiterjedtebb esetben azonnal sebészi beavatkozás végezhető.

Konszenzus: a beteg választhat a lehetőségek közül

Egy népegészségügyi szűrőprogramnak költséghatékonyan, a céllakosság megfelelő szintű mozgósításával kell megfelelő mortalitáscsökkenést elérnie. A mobilizálhatóság feltétele, hogy a beavatkozás elfogadható legyen azoknak, akiket szűrni céloznak.

Az egyéves felkészülést lezáró konferencián a munkában részt vevők, a Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium, az Orvosi és Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégium, a Radiológiai Szakmai Kollégium, a Sebészeti Szakmai Kollégium, a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium, valamint az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal Vastagbélszűrési Munkacsoportja a fentiek figyelembevételével jutott az alábbi konszenzusra.

1. A vastagbélrák és megelőző állapotainak felderítésére irányuló tömegszűrés folytatása elodázhatatlan.

2. Az átlagos kockázatú, 50-70 év közötti férfiak és nők tömegszűrésének ajánlott módszere a FIT; nem negatív esetekben tisztázó, teljes, „minőségi” kolonoszkópiát kell végezni (esetleges polip eltávolítással); kórszövettani feldolgozással.

3. A székletvérteszt helyett választható opció a teljes, minőségi kolonoszkópia;
– ennek lehetőségére már a szűrésre meghívó levélben fel kell hívni a figyelmet;
– a kolonoszkópos szűrés eredményét az Országos Szűrési Nyilvántartásnak jelenteni kell;
– a kolonoszkópos kapacitást, eszközellátást, szakmai felkészültséget – megfelelő szakértők bevonásával – az ÁNTSZ végzi.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) képviseletében Kövi Rita biztosította a szakmák képviselőit: a finanszírozó kész arra, hogy a még nem lezárt költségvetési sorok átrendezésével pénzeszközöket biztosítson a programhoz, így a szűrés 2009-től valóban kezdetét veheti.

– Különös jelentősége, hogy a vastagbélrák 10-15 év alatt alakul ki, a vastagbél szűrésével tehát nem rákszűrést végzünk, hanem a rákmegelőző állapotok felismerése a célunk – hangsúlyozta prof. dr. Tulassay Zsolt azt a nem elég sokszor hangoztatott tényt, hogy minden betegséget legjobb megelőzni. A vastagbél olyan különleges szerv, amely megmutatja rákmegelőző állapotait, így a kolonoszkóppal felismert polipok eltávolításával elejét vehetjük egy súlyos kórformának. A szűrés megkezdésével a jelenleg Magyarországon élő mintegy 2,5 millió 50 és 70 év közötti ember közül remélhetőleg mind többek életét menthetjük meg ezentúl – idézte a professzort a Medical Online.

Kapcsolódó cikkek:
Vastag- és végbélrák
Vastagbélrák és végbélrák: életet menthet a szűrés
Elkerülhető a végzetes vastag- és végbélrák
Vastag- és végbélrák: a tumort veszik célba
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Európai küzdelem a vastagbélrák és végbélrák ellen
Több időt kellene a wc-n tölteni
Kezelés nélkül mit sem ér a szűrés
Miként kell felkészülni a béltükrözésre?