Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint évente a méhnyakszűrésre meghívott nőknek csak mintegy 5 százaléka jelenik meg a szervezett szűrővizsgálaton. A tapasztalatok szerint, az elhanyagolt, halálos kimenetelű méhnyakrákos esetek többsége a hátrányos társadalmi és gazdasági helyzetű, alacsonyabb iskolázottságú, szűrővizsgálatban korábban még nem részesült nők körében fordul elő, ezért különösen fontos, hogy ezeket az asszonyokat is sikerüljön megnyerni a méhnyakszűrésen való rendszeres részvételre – tájékoztatta a Rákgyógyítást az ÁNTSZ.

A mintaprogram során az erre a feladatra szakmailag felkészített védőnő a személyre szóló meghívólevéllel szűrővizsgálatra jelentkező 25-65 év közötti nőktől kenetet vesz, amelyet szövettani laboratóriumi vizsgálatra továbbít. Amint azt az Origo Egészség tudósításából kiderül, a mintaprogram féléves előkészítő szakaszát követően 2009 január és május között 110 önként jelentkező, falvakat ellátó védőnőt vontak be a felkészítő programba.

Az orvosok csak az első lépésből maradnak ki

– Bízunk abban, hogy a védőnők sikeresen meg tudják szólítani a nőket, pozitív lelet esetén pedig meg tudják győzni őket, hogy minél előbb keressenek fel nőgyógyász szakorvost” – fogalmazott Odor Andrea, országos vezető védőnő. Az érintett falvak védőnői mostantól fogadják a szűrésre való jelentkezéseket.

Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvos azt mondta:  „a szakdolgozókra – jelen esetben a védőnőkre – olyan feladatot szabunk ki és olyan feladatnak az elvégzését várjuk el tőlük, ami korábban kimondottan orvosi kompetenciának számított.” A tendencia az egész világon megfigyelhető: az egyszerűen megtanulható, mechanikusan ismétlődő orvosi beavatkozásokat folyamatosan átteszik a jól képzett szakdolgozók kezébe. „Az, hogy egy országban sok vagy kevés-e az orvos, nem csak attól függ, hogy az orvosok száma mennyi, hanem attól is, hogy milyen feladatok elvégzését várjuk el tőlük” – fogalmazott az Origo Egészség híradása szerint tisztifőorvos.

A szűrés feladata is tipikusan ilyen: a védőnőknek a kis falvakban sokszor sokkal jobb a kapcsolata a betegekkel, mint a városban vagy a szakrendelőben dolgozó szakorvosnak. „Részben tehát megpróbáljuk a szűrést házhoz vinni, és egy bizalmi személlyel elvégeztetni, melynek eredményeképpen abban reménykedünk, hogy Magyarországon a méhnyakrák következtében bekövetkező halálozás belátható időn belül megszüntethető lesz” – mondta Falus Ferenc. „Itt elsődlegesen olyan hölgyek eléréséről van szó, akik nem rendszeres látogatói a nőgyógyászati magánrendeléseknek” – fogalmazott a tisztifőorvos, a nőgyógyász szakorvosok esetleges ellenérzéseit eloszlatandó.

A férfiak is felelősek

A védőnők nemcsak a kenet levételéig és annak továbbításáig követik figyelemmel az asszonyokat: a visszaérkező citológiai lelet eredményét közlik a vizsgált személlyel – nem negatív citológiai lelet esetén az érintett asszonyt nőgyógyászati szakorvosi vizsgálatra irányítja, s a továbbiakban is figyelemmel kíséri az ellátás folyamán.

Bár a program természetesen kifejezetten az érintett korosztályba tartozó nőket célozza, a férfiak sem háríthatják el a felelősségüket: minden családtagnak felelőssége van ugyanis abban, hogy hozzátartozója részt vegyen azokon a szűréseken, amelyek akár az életét is megmenthetik vagy megkímélhetik egy elhatalmasodó betegség súlyos szövődményeitől.

Kapcsolódó cikkek:
Méhnyakrák
Méhnyakszűrés
Méhtestrák
Méhnyakrák: hogyan pusztít a HPV? (video)
Nem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtől
Szűrések: legyen büntethető a mulasztás?
Az orvos csak úgy segíthet, ha találkozunk vele