Védőoltás a méhnyakrák ellen

Magyarországon is elérhető a méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papillómavírus (HPV) elleni védőoltás. A vakcina receptköteles, ám azt akár a háziorvos is beadhatja, árát ugyanakkor egyelőre teljes egészében a páciensnek kell kifizetni. A három oltásból álló sorozat mintegy 90 ezer forintba kerül.

Három oltás egy év alatt

Amint arról az Origo Egészségrovata beszámolt, a klinikai vizsgálatok során a vakcina az adott HPV-típusokkal korábban még nem fertőződött nőkben gátolja a méhnyakrák kialakulását. Ahhoz, hogy kialakuljon a védettség, három oltásra van szükség egy éven belül. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyelőre nem támogatja a készítményt, a támogatás módjáról és mértékéről azonban már zajlanak az egyeztető tárgyalások. A három oltás térítési díja 90 ezer forint. (Részletes információk)

“A védőoltás bevezetését követően az ezzel a mechanizmussal kialakuló méhnyakrákok gátolhatóak lennének. Ez becslések szerint a betegség 80-90%-os megszűnését hozná. A magyarországi elterjedés függ attól, hogy bekerül-e a védőoltás a serdülők egyéb államilag támogatott védőoltásai közé, illetve hogy a szexuálisan aktív népesség védőoltását milyen arányban fogja támogatni az egészségbiztosítás. Az eredmények mindenesetre nagyon meggyőzőek a szakemberek számára is” – mondta dr. Szánthó András nőgyógyász-onkológus az Origo Vendégszobájában.

A háziorvostól is kérhető

A védőoltás receptköteles, de a háziorvos is beadhatja annak, aki kéri. A védőoltást már 11 éves korban be lehet adni, és minden korosztálynak ajánlják a szakemberek.

A rosszindulatú daganatok legalább 20 százalékát vírusok okozzák. A HPV az egyik leggyakoribb, szexuális úton terjedő fertőzés, amely szintén ebbe a csoportba tartozik. Magyarország az EU-tagállamok között a második helyen áll a méhnyakrák-megbetegedés gyakorisága és az ebből eredő halálozás tekintetében. Hazánkban évente mintegy ötszázan halnak meg ebben a betegségben, amely rendszeres szűréssel megelőzhető.

Az oltás ugyanakkor nem helyettesíti a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatokat, hanem azokat kiegészítve nagyobb biztonságot nyújt a méhnyakrák kialakulása ellen.

Magyarországon évente több mint ezer új beteget fedeznek fel és kezelnek méhnyakrákkal. A betegség kockázati tényezői közül messze a legjelentősebb a humán (emberi) papillomavírussal (HPV) való fertőzöttség, amely az összes méhnyakrákos eset legalább 82%-ában megtalálható. Fontos azonban tudni, hogy a legtöbb HPV-fertőzött nőben nem alakul ki méhnyakrák.

Az oltással nem váltható ki a rákszűrés

A szexuális úton terjedő HPV valójában egy kiterjedt, több mint százféle változatot magába foglaló víruscsalád, s közülük 13-ról tudható, hogy köze van a méhnyakrák kialakulásához. A vírusfertőzés ugyanis kóros sejtek növekedését idézheti elő a méhnyakon.

A klinikai próbák eredményei szerint az oltóanyag csaknem teljes védelmet nyújt a vírus azon törzsei ellen, amelyek a legveszélyesebbek a méhnyakrák kialakulása szempontjából (16-os és 18-as típusok, amelyek a rákos esetek 70%-áért felelősek).

Az oltás azonban nem véd a HPV olyan ritkább típusai ellen, amelyek szintén rákot okozhatnak. A méhnyak rutinszerű szűrővizsgálata már csak ezért is életbevágóan fontos marad.

Kapcsolódó cikkek:
Vírusból méhnyakrák: oltás kinek, hol, mennyiért?
Méhnyakszűrés
Méhnyakrák

Top