Végstádium: a hospice az elhagyatottság ellen küzd

Ahhoz, hogy segíteni tudjunk idős családtagjainknak és barátainknak elsősorban meg kell értenünk és át kell éreznünk (legalább egy kicsit), hogy ők hogyan élik meg ezt az időszakot és mi a legnehezebb a számukra. Sokszor a megértő hallgatás, egy kis szerető simogatás többet ér száz gyógyszernél.

A hospice ellátást a magányosság szemszögéből közelíti meg a Gyógyulás Útjai magazin cikke, amely Pintér Zoltánné körzeti ápoló, klinikai szakápoló és hospice nővér koordinátor tapasztalatait foglalja össze.

Márai Sándor azt tanácsolja: “Vigyázz a magánnyal, mert van az a szelíd és igaz magány, ami magatartás az emberek felé, s ez jó! S van a tragikus, amikor jegesedni kezd körülötted a világ, az utakat, amelyek az emberekhez vezetnek, belepi a jég. Akkor eltévedsz és meg kell fagyni.”

A magányosság elviselésében az egyik legértékesebb menedéket a természet közelsége adhatja. Aki beágyazva érzi magát a keletkezés, az élet, az elmúlás nagy összefüggéseibe, annak nem kell félnie a magánytól, az öregedéstől, az élet küzdelmeitől, nehézségeitől, az elmúlástól. A túlzott civilizáció körülményei között az élethajszában könnyen elveszíthetjük mindezt, nem érezzük természetesnek az élet törvényszerűségeit, közöttük az öregedés folyamatát.

Sosem volt ennyi idős ember a világon

Régebben nagyon sokan haltak meg egészen fiatalon. 200 évvel ezelőtt 100 halálesetből 50 a húsz évesnél fiatalabbakat sújtotta (gyógyíthatatlan betegségek, háborúk, járványok). Ma az orvostudomány és a közegészségügy fejlődésének köszönhetően a halál egyre később érkezik.

A halálfélelemmel kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy az emberek leginkább a fájdalomtól, a függőségtől, a kiszolgáltatottságtól félnek, amikor a halálközeli állapotra gondolnak. A másik félelem – a hozzátartozók félelme az, amelyet a szeretett személy lehetséges elvesztése kapcsán érzünk.

A Föld össz lakossága 1804-ben lépte át az 1 milliárdot, várható, hogy 2013-ra eléri a 7 milliárdot, ráadásul nem is a 60-64 év közöttiek száma nő a leggyorsabban, hanem a 84 év felettieké. Sosem éltek még ennyien a földön és sohasem ilyen sokáig. Az idős emberek abszolút és relatív számának további emelkedése várható mind a fejlett, mind a fejlődő országokban.

Elmagányosodás, az élet feladása

Az idős emberekhez és az elmúláshoz való viszony más és más Földünk különböző részein. Nagy befolyása van a hagyományoknak, szokásoknak, a földrajzi elhelyezkedésnek. Ami az egyik világrészen élő öregek számára megszokott, kedvező, az máshol elviselhetetlen.

Demográfiai előrejelzések szerint nálunk is, más országokban is a születések csökkenésének következtében jelentősen csökkenni fog azok száma, akik termeléssel, aktív tevékenységgel majd biztosítani tudják az aktív korból kikerült generációk életét. Jogos tehát a kérdés mi lesz az öregekkel, a nyugdíjasokkal. Kik fogják eltartani őket?

Féderer Ágnes mutatott rá arra, hogy egyre inkább előtérbe kerülő “egygenerációs” lakásmodell végképp felszámolta az “együtt élő nagycsaládokat”, amelyek szociológiailag, gazdaságilag és emberileg a leghatékonyabb egységek voltak. A nagycsaládokban az öregeknek is meg volt a megbecsült helyük és szerető gondoskodást kaptak a fiatalabb generációktól.

Ma, sokszor hiányoznak a belső források, a külső támaszok, az idősek elmagányosodnak. Nm ritka modern világunkban az un.”woodoo-halál” az élet feladásának jelensége. A magányos ember reményvesztett lesz és feladja életét. Szociológusok szerint a magyarországi szociális otthonok, elfekvő részlegek családjuktól elhagyott elfelejtett ápoltjai is szomorú jelöltjei az ilyen halálnak.

A mai kultúrember ilyenkor ugyanazt a lelki reakciót és az azzal járó fizikai leépülést szenvedi el, mint őseink a kiközösítés esetén. Az ember, aki addig megkapaszkodott a közösségben, a családjában, önmagában, mentálisan kötődött mindehhez, ezeket fokozatosan feladva, elszakad sorsának addigi éltető forrásaitól., s nem marad számára más mint a lemondás.

Magyarország: két kultúra között

Fejlett világokban a meghalás általában kórházakban történik, de a gyógyításra létrehozott intézmény nem tud mit kezdeni a haldokló betegekkel. Ennek következménye a haldokló betegek izolációja az elfekvő osztályokon.

A 20 sz. közepétől a fejlett angolszász országokban is az emberi jogok erősödésével egyre inkább az egyén akaratát, autonómiáját messzemenően figyelembe vevő individualizmus dominál a haldokláshoz való hozzáállásban. Miszerint ellátásuk folyamán részt akarnak venni minden döntésben, elfogadhatnak vagy éppen elutasíthatnak beavatkozásokat. Amennyiben a beteg akarata ellentétes a családéval, a döntés joga a beteget illeti meg.

Az individualizmus előtörése és a családok felbomlása miatt elmagányosodott a halál pillanatához közeledő emberek ápolásában a család szerepét sokszor idegenek, önkéntesek veszik át.

A nyugatitól eltérő közösségek igyekeznek megtartani saját kulturális tradícióikat, ezekben a kultúrákban nem jellemző az egyéni autonómia elvének érvényesítése. A beteg aláveti akaratát a család, ill. a közösség akaratának, akik rendszeresen döntenek helyette. Cserébe megkapja családjától a támogatást és ezáltal nem marad egyedül haldoklásának időszakában sem.

Mi Magyarországon a két kultúra közé szorultunk. Századunkban a halállal kapcsolatos egyéni és társadalmi szintű elfojtások felerősödtek. A gyász kultúrája elhalványult. A haldoklók és a gyászolók gyakran elszigetelődnek, közöttük kommunikációs zavar, zárlat alakul ki. Gondozásuk egyéni, közösségi, társadalmi feladatai sokszor megoldatlanok.

Tanatológia: a halál tudománya és a hospice kibontakozása

A 60-as évek végén kialakult egy új, több szakterületet is felölelő tudományág a Tanatológia. Célja a haldoklás, halál, gyász elméleti és gyakorlati vonatkozásának vizsgálata és az eredmények alkalmazása.

A haldoklók érzéseiről, gondolatairól szerzett tudásunkban és az életük végéhez közeledők elkísérésében jelentős szerepe van a modern hospice mozgalomnak, amely 1967-ben Cicely Saunders vezetésével indult Angliában. Hazánkban pedig 1991-ben Polcz Alaine nevéhez fűződik a hospice szemléletű ellátás.

A hospice jelentése menedékhely. A haldoklók házában elsősorban a végstádiumban lévő daganatos betegek életének utolsó szakaszát kívánják méltóságteljessé tenni. A gondozás alapvetően palliatív terápiára épül, amely nem aktív gyógyítást, hanem a meglévő tünetek és a szomatikus, pszichés, szociális és spirituális fájdalom kezelését és enyhítését jelenti.

Szellemisége a haldoklóval való együttélés, a haldokló bevonása a közösségi életbe.Valójában nem intézmény, hanem családon belüli ápolást jelent.

“Ön élete végig fontos nekünk, s mi nem csak azért fogunk mindent elkövetni, hogy békében halhasson meg, hanem hogy mindvégig emberhez méltóan tudjon élni.” /Dr.Sisely Saunders/

Hozzájutás a hospice ellátáshoz

1999-ben már 14 hospice házigondozói csoport és 6 hospice palliatív terápiás részleg működött Magyarországon. Az ápolás mindannyiunk szívügye, minden ember kötelessége.

Az OEP finanszírozásának köszönhetően a hospice-ellátás alapvetően ingyenes. A hospice-okban orvosok, ápolók, gyógytornászok, pszichológusok, mentálhigiénikusok, lelkészek, szociális munkások, dietetikusok és képzett önkéntes segítők dolgoznak.

Az ellátás történhet fekvőbeteg intézményben (szervezetileg önálló hospice otthonokban, vagy egy kórház részét képező palliatív-tünet kezelő osztályon, esetleg kiképzett mobil csoport segítségével általános osztályokon), ambuláns formában nappali kórházban , vagy a beteg otthonában , házigondozás formájában.

A hospice munkatársai segítséget nyújtanak abban, hogy a beteg utolsó időszakát hozzátartozói körében tölthesse. 2010-ben már 54 hospice szervezet működik Magyarországon, ezek tevékenységét a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület koordinálja.

A hospice szolgálat nővérei nagyon sok segítséget tudnak nyújtani a haldokló betegek otthoni ápolásában. Az ápolási feladatok ellátása mellett a betegség lefolyásával kapcsolatos ismeretekkel, tanácsokkal látják el az ápolást végző családtagokat – így nem kell nekik az ismeretlennel küzdeniük.

Sajnos nem minden háziorvos vagy kórházi kezelőorvos tud a hospice szolgálatról vagy ha tud is a gyógyítás terhei mellett gyakran elfelejtik informálni a családot, hogy hogyan tudják igénybe venni akár az intézménybeli akár az otthonápolási hospice szolgálatot.

Ha végső stádiumban lévő beteget ápol, mindenképpen kérjen információt háziorvosától vagy a kórházi kezelőorvostól a hospice szolgálatról – tanácsolja Pintér Zoltánné Erika a Gyógyulás Útjai magazinban megjelent cikkében.

Portálunk főoldalának alsó részén lévő térképes adatbázis is segítséget nyújthat a hospice szolgálatok elérhetőségében.

Kapcsolódó cikkek:
Betegek végstádiumban: út a hospice segítésig
Végstádium és vallásosság orvosi szemszögből
Ki miben hisz? Mi értelme a betegségnek?

Mennyit ér egy élet? És mennyit tudunk adni érte?
Hospice: segítség végstádiumban
A magányos haldoklás ellen küzdenek
Ahogyan az életre, a búcsúra is készülni kell
Nagy Bandó András: “Minden nap ajándék”

Cimkék

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top