Napjaink reklámáradatában nagy arányban jelennek meg az olyan hirdetések, amelyek veszélyt jelentenek a fogyasztókra, mert betegségmegelőző, gyógyító hatást tulajdonítanak olyan, nem gyógyszerként engedélyezett termékeknek (táplálékkiegészítők, élelmiszerek, kozmetikumok, e kategóriákba nem sorolt egyéb termékek), amely azoktól nem várható el.

Az utóbbi években az érdeklődés középpontjába kerültek az ún. bio-élelmiszerek, ismét felfedezzük a gyógynövények kedvező hatását. Számosan inkább alkalmaznak a gyógyszeres terápia helyett, vagy a mellett természetes eredetű készítményeket kisebb-nagyobb egészségügyi problémáikra. A megváltozott táplálkozási szokások, és az igény az egészségesebb termékek iránt segíti az étrend-kiegészítők széles körben való elterjedését, ugyanakkor ez a jelenség annak a veszélyét is hordozza, hogy engedély nélküli, illegális, esetleg hamis termékek is elérhetővé válnak a hazai fogyasztók számára.

Ezen készítmények megjelenésükben gyakran a gyógyszerekre emlékeztetnek, hiszen tabletta vagy  kapszula formában, színes dobozba csomagolva, védjegyzett néven kerülnek a boltokba, a web-áruházak virtuális polcaira vagy a csomagküldő szolgálatok áruválasztékába. Összetételük el is tér a hagyományos élelmiszerekétől, viszont nem tartoznak a gyógyszer, illetve gyógytermék kategóriába sem, mivel nem felelnek meg az e termékekkel szemben támasztott szigorú jogszabályi követelményeknek (bizonyított hatékonyság, garantált minőség, ártalmatlanság).

Mégis az a veszélyes tendencia terjed mind jobban, hogy a reklámok gyógyulást, életminőséget javító – súlycsökkentő, potencianövelő, mellnövelő, stb. – hatást ígérnek, vagy súlyos, krónikus betegek számára indokolatlanul reményt keltenek annak ellenére, hogy jogszabály tiltja e termékek reklámozása során a betegséget megelőző vagy gyógyító hatás feltüntetését.

A hazai és import étrend-kiegészítők nyilvántartásba vétele az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) hatáskörébe tartozik. A forgalmazás bejelentéshez kötött ugyan, de az eljárás nem követeli meg szakmai dokumentáció, vizsgálati eredmények benyújtását, a deklarált hatás bizonyítását.

Számos esetben azzal a gyakorlattal szembesülünk, hogy a legálisan táplálék-kiegészítőként bejelentett és nyilvántartásba vett termék hirdetésében már szántszándékkal félrevezető információ jelenik meg a készítmény gyógyító hatását illetően. A súlycsökkentő tabletták esetében szakmailag nem megalapozottak például az olyan állítások, mint a „Minden egyes szem tablettával egy kilogrammal kevesebb!”, vagy „Teljesen természetes módon, erőfeszítések és mellékhatások nélkül megszabadulhat kilóitól.”

Még gyógyszerként sem került törzskönyvezésre olyan készítmény, amely ilyen markáns hatással rendelkezne, amennyiben viszont a termék az ígért hatással rendelkezik, élelmiszerként való forgalmazása, illetve ellenőrzés, orvosi kontroll nélkül történő alkalmazása súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet. Még elítélhetőbb az a gyakorlat, amikor semmilyen engedélyt nem szerez be a forgalmazó, sőt külföldön betiltott, hatástalannak ítélt terméket rák-ellenes hatással ajánl és terjeszt a hazai lakosság körében.

Az ilyen ügyekben a büntető feljelentésnek is helye van. A jelenlegi szabályozás mellett az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) intézkedési lehetősége kizárólag annak megállapítására szorítkozik, hogy a vizsgálatba vont reklám – jogellenesen – gyógyszerek esetében elvárható hatást tulajdonít az adott terméknek.

Rengeteg bejelentés, panasz érkezik az intézethez különféle „csodaszerekkel” kapcsolatban. Az OGYI minden esetben továbbítja azokat az eljárási jogkörrel rendelkező hatóságnak: az ÁNTSZ, az OÉTI végzi az étrend-kiegészítők ellenőrzését, de a fogyasztók megtévesztése jogcímén hatáskörrel rendelkezik a Fogyasztóvédelmi Hatóság, valamint a Gazdasági Versenyhivatal is, amely hatóságok az egyéb termékeket is érintő eljárásaik lefolytatása során az OGYI szakvéleménye alapján hozzák meg döntésüket.

Adatok hiányában a társhatóságoknak adott szakvéleményben csak azt állapíthatjuk meg, hogy a reklám olyan hatást tulajdonít az adott terméknek, amely attól nem várható. Kiemelten hangsúlyozzuk az ilyen készítmények fogyasztóit veszélyeztető egészségügyi kockázatot.

Ki kell emelni az információ hitelességéről történő meggyőződés fontosságát, mielőtt ilyen „csodálatos” hatással bíró terméket nagy összegért megvásárolnánk. Kérdezzük meg az egészségügyi szakember véleményét, tájékozódjunk a hatóságok honlapjain, kövessük figyelemmel a publikált szankcionáló eljárásokat, még a vásárlási döntés előtt – áll az Országos Gyógyszerészeti Intézet közleményében.

Kapcsolódó cikkek:
Alternatív kezelések: miért nem foglalunk állást?
Gyógyszerfejlesztés: küzdelem az idővel
Kinek jusson korszerű gyógyszer?