Magyarországon a lakosság csaknem egyharmada dohányzik, ezzel rendkívül súlyos egészségügyi kockázatnak teszik ki magukat. A dohányzás világszerte vezető halálok – a légúti megbetegedések és a szív- és érrendszeri megbetegedések nagy része is a dohányzás számlájára írható. A dohányzás mindenki számára fenyegetést jelent, több szempontból is: az egészségkárosító hatása mellett konzerválja a szegényebb rétegek anyagi lemaradását, és a környezetet nagy mértékben terheli. A világon évente több mint 7 millió ember hal meg a dohányzás következtében, és a dohányzás miatti egészségügyi ráfordítások és a termelékenység csökkenése komoly gátja a fejlődésnek. Ha egy közösség fontos értéknek tartja a fenntartható jövőt, akkor küzdenie kell a dohányzás ellen.

Ennek a küzdelemnek az egyik leghatékonyabb területe a megelőzés, ha nem hagyjuk, hogy a fiatalok rászokjanak erre a káros szenvedélyre.

Sok kamasz számára a cigaretta a felnőtté válás egyik állomása, a gyerekkortól való elszakadás jelképe. Ebben a korban nemcsak a dohányzó kortársak mutatnak könnyen követhető rossz példát, hanem a fiatalok esetleg dohányzó szülei is. Szerencsére a fedett közösségi helyeken – éttermek, szórakozóhelyek – már évek óta tilos a dohányzás. De a nyár és a jó idő megérkeztével a dohányzás szempontjából romlik a helyzet: a kerthelyiségekben, teraszokon már lehet cigizni, csakúgy, mint az egymást érő fesztiválokon.

Ugyancsak veszélyes a vizsgák, a megmérettetések időszaka. Egy fiatalnak lényegesen kisebb gyakorlata van a stressz kezelésében, az időbeosztásban sincs kellő tapasztalata, így amikor szorult helyzetbe kerül és az asztalán tornyosulnak a tanulnivalók, különösen jól jöhet a megkönnyebbülésnek az az illúziója, amit a cigarettázás képes adni. Ebben az időszakban különösen fontos, hogy a szülők, idősebb ismerősök gyakrabban kérdezzenek rá a fiataloknál a cigarettára, és beszéljenek velük a káros hatásokról, és arról, hogy valójában semmilyen pozitív hozadéka nincs a dohányzásnak.

Általában alkalmanként egy-két szállal kezdődik a dohányzó karrierje. Ilyen alkalom lehet egy dolgozat vagy egy vizsga, vagy társasági összejövetel. De a kis mennyiséget sem szabad bagatellizálni: minden egyes elszívott cigaretta növeli a függőség kialakulásának kockázatát.

A hosszútávú egészségkárosodás kockázata az egyik legkevésbé hatékony érvelés a fiatalok esetében. Messze van, úgyse velem történik meg a baj – természetes dolog az, ha egy eredendően pozitív életfelfogású fiatal így hessegeti el magától a káros következményeknek még a gondolatát is. A rövid távú hatások emlegetése már nagyobb eséllyel éri el a célját: ilyen lehet a sportteljesítmény csökkenése, amelyet akár még egy baráti biciklizés közben is észlelhet a dohányos. De a rövidtávú hatások közé sorolható az asztmás betegekre gyakorolt irritáló hatás is. Ez azokra a fiatalokra is igaz, akik gyermekkorukban asztmával küzdöttek, majd kamaszkorban tünetmentessé váltak: az asztma valójában jelenleg nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel tünetmentesség érhető el.

A dohányzáshoz köthető hosszútávú egészségkárosodás kockázatával, a dohányzás súlyos gazdasági következményeivel sokkal inkább a fiatalok környezetében lévő szülőknek, rokonoknak és barátoknak kell tisztában lenniük. Közismert a tüdőrák és a dohányzás összefüggése, és egyre többen tisztában vannak a dohányzás és a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) kapcsolatával is. A tüdőfunkciók fokozatos elvesztésével járó COPD növekvő súlyát mutatja az, hogy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint két évtizeden belül a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon a szívbetegség és a stroke mögött. A COPD gyógyíthatatlan betegség, de megfelelő terápiával jelentősen lelassítható, vagy megállítható a tüdőfunkciók romlása. De mindennek alapfeltétele a dohányzás teljes mellőzése.