A közvetkező két évtizedben csaknem a kétszeresére nőhet a rákos esetek száma a világ szegényebb régióiban, ám a tehetősebb országokban is jelentős növekedésre lehet számítani – tette közzé globális helyzetjelentését az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a Nemzetközi Rákkutatási Szervezet (IARC) friss előrejelzései alapján. 2018-ban a világon hivatalosan 18,1 millió embernél állapítottak meg rákot, 2040-ben várhatóan mintegy 29-37 millió embernél alakul ki rosszindulatú daganat – állapította meg a szervezet jelentése, amelyet 2020. februárban, a rákellenes küzdelem világnapján publikáltak.
Minél hosszabb az emberek várható élettartama, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy életük során daganatos betegséggel kell szembenézniük. Ebből következik az az ellentmondás is, miszerint az egészségesebb társadalmakban magasabb lehet a rák kialakulásának kockázata. Ez abból adódik, hogy a fejlett, egészségtudatos társadalmakban nem halnak meg az emberek „idő előtt” egyébként jelentős mértékben elkerülhető vagy késleltethető kórképekben, például infarktusban, agyvérzésben, fertőzésben, így többeknek van esélyük olyan magas életkort megélni, amikor valamilyen daganatos betegség kialakul a szervezetükben. A hazai Nemzeti Rákregiszter 2001-ig visszakereshető éves adatsorai is azt tükrözik: annak ellenére, hogy 2001 és 2016 között jelentősen csökkent Magyarország népessége, a rákos betegek száma növekvő tendenciát mutat.
„Az esetszám emelkedésének elsődleges oka a világ népességének növekedése és idősödése, ám életmódbeli tényezők is hozzájárulnak ehhez” – erősítette meg a fenti összefüggést az MTI által idézett DPA hírügynökségnek dr. Michael Baumann, a Német Rákkutatási Központ (DKFZ) vezetőjének nyilatkozata, aki szintén jelentős emelkedésre számít a daganatos betegek számában. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy mindez az embereken is múlik. „A tudomány jelen állása szerint, ha az ember mindent elkövet, azaz kerüli az elhízást, rendszeresen mozog, egyáltalán nem vagy csak kevés alkoholt fogyaszt, egészséges étele- ket eszik, a rák ellen ajánlott minden védőoltást beadat és minden ajánlott óvintézkedést megtesz, úgy a rákos esetek 40 százaléka megelőzhető” – magyarázta a professzor.
A rákbetegségek számának növekedése nem jelenti automatikusan, hogy a daganatos betegségben elhunytak száma is ugyanolyan arányban növekedne. Egyre nagyobb az aránya ugyanis azoknak, akik meggyógyulnak a betegségből. Ugyanakkor a világban nagy az egyenlőtlenség ezen a téren (is). Erre világított rá dr. Elisabete Weiderpass, a Nemzetközi Rákkutatási Szervezet igazgatója is. Amint fogalmazott, ugyan az elmúlt 50 évben óriási előrelépés történt a rákmegelőzésben és a rák- kezelésben is, ám ez nem egyenlően történt a világban: 2000 és 2015 között 15 év alatt 20 százalékkal csökkent az elkerülhető „idő előtti” halálozások kockázata, de a szegényebb országokban ez a csökkenés csak 5 százalék volt.
A ráktúlélés esélye tehát jóléti kérdés is. A szegényebb országok betegei, valamint a gazdag országok szegényebb betegei kisebb eséllyel gyógyulnak meg a tumorból. A világszervezet egyik fontos célkitűzése az esélyegyenlőtlenség csökkentése, hogy az orvosilag megmenthető életeket valóban meg is tudják menteni a világ minél több szegletében.
