A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. Az áldozatok mintegy 20 százaléka a nők köréből kerül ki. 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk nagyjából 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek.

Statisztikai adatok szerint a „dohányzási világranglistán” hazánk dobogós helyre került. Ez azt jelenti, hogy évente 35 ezer ember veszíti életét dohányzással összefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. Közel 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként meghaladja az évi háromezer szálat. Ezek a szálak egymás mellé helyezve mintegy 250 métert tesznek ki, vagyis a magyarok mintegy kétmillió kilométernyi cigarettát – az Egyenlítő hosszának 48-szorosát – füstölnek el évente.

Nem csupán a felnőttek, de a fiatalok is egyre többen váltak, illetve válnak a dohányzás rabjaivá: minden ötödik tízéves már elszívta az első cigarettáját. A 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiktől lesik el a rossz szokást nem beszélve arról, hogy minden ötödik gyerek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.

Azok esetében, akik hódolnak e káros szenvedélynek sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig a szívinfarktus melegágya. A plakkok egy része ráadásul hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül koszorúér-elzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat – mondja Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

A felmérések szerint a magyarok mintegy egyharmada hódol e káros szenvedélynek, ugyanakkor a dohányzók 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától. Nagyon sokan feladják ezeket a próbálkozásokat, nem gondolva arra, hogy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek akár 40-50 éves korukban sikerül lemondania a káros szenvedélyről.

Amennyiben sikerülne betartatni az életbe lépett dohányzási szabályokat, akkor csökkenne a perifériás érbetegségek, az akut szívinfarktusok száma – mutatott rá Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, aki szerint három-négy év szükséges még ahhoz, hogy észrevehető legyen a javulás a statisztikai adatok terén.

Ha időben abbahagyjuk a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatók. A cigaretta letételét követő 20 perc múlva a vérnyomás és pulzus visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, három hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, kilenc hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken. A dohányzás okozta életesély-csökkenés azonban teljesen csak 15 évvel a leszokás után egyenlítődik ki azokhoz képest, akik sohasem dohányoztak.

A Nemdohányzók Világnapja alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább ezen a napon ne gyújtson rá, s ha teheti, akkor végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének. Figyeljen önmagára és családjára, megszületett és születendő gyermekeire.

Május 31-e a Nemdohányzók Világnapja, melyet azzal a céllal hívott életre az Egészségügyi Világszervezet (WHO/) 1987-ben, hogy ráirányítsa a figyelmet a dohányzás ártalmaira és a nemdohányzó életmód előnyeire.

Kapcsolódó cikkek:
Növeli a gyerekek rákos kockázatát, ha apjuk dohányzik
Tüdőrák: 95 százalékban a dohányzás a felelős
Üldözik a cigarettát, támogatják a leszokókat
Dohányosok az onkológiákon
Tűzoltás a kontinensen: Európa küzd a füstölgéssel