Alacsonyabb költségek, kevesebb szövődmény, alacsonyabb halálozási arány – ezek a legfontosabb előnyei a megfelelő táplálásterápiának. Számos tapasztalattal és evidenciával rendelkezünk ezzel kapcsolatban, mégsem tudjuk kihasználni a rendelkezésre álló tudást, ezért évtizedes elmaradásban vagyunk itthon és külföldön egyaránt – foglalta össze a Weborvoson az „Alultáplált betegek, egészséges alultápláltak” címmel 2010. február 25-én megrendezett konferencia legfontosabb következtetéseit Katona Beatrix, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Tápszer Szekciójának elnöke, a konferencia egyik résztvevője.

A nem megfelelő táplálásterápia, illetve annak teljes figyelmen kívül hagyása pedig sok esetben a betegek halálához is vezethet, legalábbis nagy mértékben növeli a mortalitás arányát. Ez valamennyi betegségtípus esetében így van, de leginkább a különböző sebészi kezeléseken átesett páciensekre és az intenzív osztályokon fekvő betegekre jellemző.

Mindez kellő odafigyeléssel és célzott finanszírozással megelőzhető lenne, azonban az évtizedek óta rendelkezésünkre álló tudásanyag birtokában sem történt jelentős előrelépés ezen a téren. Ez számos tényezőre vezethető vissza. Az előadók valamennyien a probléma legfontosabb forrásaként említették a szűrés, a még kiterjedtebb kutatások, a felelősségi rendszer, a különböző szervezetek közötti együttműködés és a betegek ismereteinek hiányát, valamint az orvosképzés elégtelenségét és a kórházak vezetőségének nem kellő involválását, melyek nemcsak részben előidézik, de konzerválják is a jelenlegi állapotokat. A legfontosabb hátráltató tényezőnek viszont valamennyien a megfelelő finanszírozás hiányát jelölték meg.

Magyarországon a kórházi élelmezésre napi 550 forintos keretet határoztak meg, de a gyakorlatban az erre fordított költség akár ennek a fele is lehet. Ekkora összegből az alapétkeztetés sem oldható meg hiánytalanul, a speciális táplálási igényű betegek ellátása pedig még kevésbé. Szükség van tehát az erre szánt keret megnövelésére, de arra is, hogy hatékonyabb legyen a rendelkezésre álló források elköltése. A felmérések szerint ugyanis a kórházakban felszolgált ételek 40 százalékát nem fogyasztják el a betegek – ez pedig az alultápláltságból fakadó költségnövekedéssel együtt már jelentős összegeket emészt fel.

Az európai döntéshozók már felismerték a probléma súlyát, azonban a 2009-es Prágai Nyilatkozat még csak az első előtti lépés, ideje lenne megkezdeni a dokumentumban lefektetett célok gyakorlatbeli megvalósítását – mondta a szakember. Ennek első és legfontosabb állomása lenne a szűrések bevezetése, valamint kiterjedt kutatások végzése. Az így kapott eredmények alapján lehetne körülhatárolni a probléma valódi mértékét és jellegét, és ezt követően történhetne meg a szükséges irányelvek, majd a szabályozások ki-, illetve átdolgozása – tette hozzá.

A szakértő szerint a konferencián tapasztaltak alapján van esély arra, hogy előremozduljon a táplálásterápia ügye, mert több résztvevő döntéshozó, aki korábban kevésbé volt tisztában a hasznával, együttműködési szándékát fejezte ki a továbbiakra vonatkozóan. Az oktatásban jelzett problémák megszüntetése érdekében például a Semmelweis Egyetem egyik vezetője is felvetette, hogy a Debreceni Orvostudományi Egyetemhez hasonlóan nagyobb hangsúlyt helyez a dietetikára a képzésprogramjában.

„Igaz, hogy ettől még nem jött létre stratégia és akcióterv, de ez nem is a konferencia feladata volt. A találkozó célja teljesült: a szakma részéről egyértelmű kifejezést nyert, hogy a tápszerek a terápiák eszközei, és várhatóan több figyelmet fog kapni a téma az egyes egészségügyi intézményekben – ez már önmagában is nagy siker, és bízom benne, hogy a tervezett programok és együttműködések meg fognak kezdődni” – emelte ki Katona Beatrix.

Kapcsolódó cikkek:
Óvatosan a diétákkal, a rák nem a böjt ideje!
Vitaminbombák, antioxidánsok: csak mértékkel!
Étrend-kiegészítők, gyógynövények feketelistája
Székrekedés, gondok a wc-n: bélrák is okozhatja!
Az elhízás szerepe a rák kialakulásában
Nemcsak az elhízás, az alultápláltság is kockázatos