Annyi már nagyon hamar biztosnak látszott, hogy a COVID-fertőzés többek között a krónikus – köztük az onkológiai – betegséggel élők számára is fokozott kockázatot hordoz. Az Intima.hu női egészség portál Prof. Dr. Torzsa Péter családorvost (Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék) és Dr. Mühl Dorottya klinikai orvost (Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika) kérdezte arról, hogy krónikus betegként mit kell tudni a fertőzés megelőzéséről és kezeléséről.

Az új típusú koronavírusról (COVID, SARS-CoV2) jelenleg rendelkezésünkre álló információk közül az egyik legbiztosabb, hogy a fertőzés az időskorúak mellett elsősorban a krónikus betegségben szenvedők számára jelent kiemelt kockázatot, így fokozottan veszélyeztetett minden rosszindulatú daganattal diagnosztizált, aktuálisan kezelt vagy gondozott beteg is. Onkológiai betegség fennállásakor a megelőzés és a kezelés is speciális szempontok mérlegelését teszi szükségessé.

A COVID-fertőzés onkológiai betegeknél is hasonló tünetekkel (láz, erős gyengeség, végtagfájdalom, torokkaparás, fejfájás; delta-variáns okozta esetekben esetenként hányinger, hasmenés stb.) jár, ezek azonban általában súlyosabb formában jelentkeznek, kimenetelük is kevésbé kedvező, és a fertőzés nagyobb arányban végződik halállal. Rosszindulatú daganatos betegség fennállásakor a fertőzés felismerését nehezítheti, hogy maga az alapbetegség vagy az alapbetegség kezelésének (pl. kemoterápia) mellékhatásai elfedhetik a COVID mégoly jellegzetes tüneteit is. Elegendő csak arra gondolni, hogy a kemoterápia mellett létrehozott immungyengített állapot gyakori kísérő tünete lehet a láz.

A terápiás döntéseket bonyolíthatja, hogy meg kell találni az összhangot az onkológiai betegség és a COVID-fertőzés kezelése között, adott esetben felállítani a kettő közötti prioritást.

Az onkológiai betegségben szenvedők számára a megelőzés kiemelt fontosságú!

A megfertőződés szempontjából minden rosszindulatú tumoros betegség rizikótényező, egyrészt magánál a betegségnél, másrészt az alkalmazott kezelésnél fogva (különösen igaz ez az aktív kemoterápia alatt álló betegekre). A fokozott fertőzési hajlam azzal magyarázható, hogy a kemoterápiás gyógyszerek nemcsak a tumorsejteket, hanem részben az ép sejteket is károsíthatják, így nem kímélik az immunvédekezésben részt vevő sejteket, többek között a fehérvérsejteket sem.

Az onkológiai betegeknek ezért még az átlagosnál is jobban oda kell figyelniük a higiénés szabályok betartására (távolságtartás, gyakori kézmosás, szájmaszk viselése, kézfertőtlenítés, hazaérkezés után ruhaváltás, tömegközlekedés lehetőség szerinti kerülése stb.). A fokozott elővigyázatosság nemcsak magukra a betegekre, hanem a környezetünkben élőkre, elsősorban a családtagjaikra nézve is kötelező. Különösen annak fényében, hogy a hozzátartozók vagy más ismerősök tünetmentes állapotban is továbbadhatják fokozottan veszélyeztetett beteg hozzátartozójuknak a vírust, sokszor úgy, hogy maguk tudatában sincsenek saját fertőzöttségükkel.

A megelőzés másik fontos eszköze a védőoltás. Ezzel kapcsolatban a megkérdezett szakemberek nyomatékkal hangsúlyozzák, hogy nem fogadható el a vakcinát elutasítók azon ellenérve, miszerint nincs értelme a védőoltásnak, hiszen az oltottak sem teljesen védettek a fertőzés kialakulásával szemben. Ez igaz – mondják –, a súlyos állapot kialakulását, a kórházba és/vagy lélegeztetőgépre kerülést és a végzetes kimenetelt azonban nagy valószínűséggel elkerülhetjük a vakcinával. Erre különösen az onkológiai betegeknek és hozzátartozóiknak kell figyelniük.

Az onkológiai betegség sem jelenti a COVID-fertőzés korszerű kezelésének ellenjavallatát

A COVID-fertőzöttek kezelése során ma már nem teljesen eszköztelenek az orvosok, hiszen többféle módszer is rendelkezésre áll a tünetek enyhítésére, a lefolyás súlyosságának csökkentésére. A beszélgetésben részt vevő családorvos ezek közül az antitest terápiát (az úgynevezett „antitest-koktélt”) emeli ki, melynek alkalmazása során elméletileg onkológiai betegség fennállása sem kizáró ok. Az erről szóló döntést azonban mindig szakorvosnak kell meghoznia, melynek során a tünetek súlyosságán kívül azt mérlegeli, hogy az alapbetegség kezelése miként hozható összhangba a COVID-ellenes terápiával, illetve hogy adott esetben a terápia felfüggesztése vagy folytatása jelent-e kisebb kockázatot az adott beteg számára. A mérlegelés során nagy súllyal esik latba a COVID-fertőzés súlyossága: enyhe, kezelést nem igénylő esetekben az onkológiai terápia folytatható; súlyos fertőzés fennállásakor elsődleges ennek kezelése, a döntések során azonban – éppen az onkológiai betegség okozta magasabb rizikó miatt – jóval nagyobb körültekintést szükséges. Sok egyéb tényező mellett az is befolyásolja a terápia menetét, hogy az onkológiai betegség melyik szakaszában tart a beteg: még műtét előtt áll, éppen most esett át a műtéten, sugárkezelésben vagy kemoterápiában részesül stb.?

A családorvos és az onkológus egyaránt tanácsolja, hogy COVID-fertőzés gyanújakor mindenekelőtt a háziorvos tanácsát kérjük ki, aki a tünetek és egyéb körülmények ismeretében dönt a további lépésekről, szükség esetén az onkológiai kezelést/gondozást végző szakorvossal konzultálva.

Amire még érdemes figyelniük az onkológiai betegségben szenvedőknek

A megszólaló szakemberek elsődlegesen a védőoltás fontosságát hangsúlyozzák a krónikus betegséggel élők és hozzátartozóik számára. A vakcina alapvetően minden onkológiai beteg számára elérhető, és a szakmai társaságok egyértelmű ajánlása szerint minden beteg számára kifejezetten ajánlott is. Az irányelvek kimondják, hogy az immungyengített állapotban bekövetkező COVID-fertőzés kockázata jelentősen meghaladja a védőoltás beadásának elméleti rizikóját.

Az egészségügyi szakemberek a vakcina közvetlen védő hatásain túl kiemelik a nyájimmunitás fontosságát is. A népesség kb. 70-80 százalékos átoltottságánál remélhetjük ugyanis, hogy sikerül blokkolni a vírust, amivel egyben elejét vehetjük az újabb és újabb vírusmutánsok megjelenésének is.

Harmadik oltás elsősorban az időseknek, illetve minden olyan esetben ajánlott, amikor felmerül, hogy az első két adaggal nem sikerült létrehozni megfelelő ellenanyagszintet. Krónikus betegek, idősek számára tehát mindenképpen ajánlott a harmadik oltás.

A megfelelő D-vitamin-ellátottság igazoltan mérsékli a megfertőződés esélyét, illetve a már létrejött COVID-betegség súlyosságát, a kórházi tartózkodás időtartamát. Ennek fényében mindenkinek javasolt naponta vagy kétnaponta 3000 NE D-vitamin bevitele.

Az onkológiai gondozás megtervezésekor érdemes mérlegelni, hogy minden esetben szükség van-e személyes megjelenésre, vagy a felmerülő kérdések megválaszolása, az állapotkövetés lehetséges telemedicina vagy telefonos konzultáció útján is. Ennek lehetőségeiről a gondozást végző egészségügyi intézményben kérhetünk felvilágosítást, akik arról is tájékoztatást nyújtanak, mód van-e emailben leletek, fotók küldésére, illetve az adatok továbbítása során hogyan oldható meg a megfelelő adatvédelem.