Author Archives: Mónika Deli

Egyre több gyógyíthatatlan rák megszelídíthető

Hogyan lehet 8 éve együtt élni gyógyíthatatlan, agyi és csontáttétet is adó tüdőrákkal? Hogyan lehet tüdőrákjuk soha nem dohányzó kora negyveneseknek? Hogyan lehet utat találni áttétes petefészekrák diagnózis után? Hogyan javultak a prosztatarákos betegek életkilátásai? Miként lehet csökkenteni az immunterápia mellékhatásait? Ezekre a kérdésekre is választ adnak a most megjelent ingyenes Rákgyógyítás Magazin riportjai.

Sorsdöntő lehet a rákbetegek kezelésében a betegút kezdete

Hogyan küzd meg egy fiatal onkológus a saját, az arcát is érintő daganatos betegségével? Miért kellene titokban tartani bárkinek is, ha mellrákkal szembesült? Hogyan lehet motiváló a gyógyulásban akár egy akciós télikabát is? Ezekre a kérdésekre is választ adnak a Rákgyógyítás Magazin riportjai, amelyek az interneten is szabadon elérhetők.

Amikor az onkológus egyszerre küzd a betegei és a saját rákbetegségével

Dr. Varga Linda ma már nemcsak arról tud nyilatkozni, hogyan kezelik a klinikáján a rákbetegségeket, hanem arról is, hogyan győzte le a sajátját. A Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikájának sugárterápia és klinikai onkológus szakorvosánál 3 évvel ezelőtt, 35 évesen derült ki, hogy a bal oldali fültőmirigyében egy rosszindulatú daganat alakult ki. A tumortól ugyan gyorsan sikerült megszabadulnia, viszont mivel az eltávolított fültőmirigyben futottak az arc bal oldalát mozgató idegszálak, szembe kellett néznie azzal, hogy az arcának fele lebénult. A COVID alatt a maszk eltakarta az arcát, a járvány azonban véget ért, számára pedig a betegséggel való szembenézésnél is nagyobb kihívás volt, hogy elfogadja önmagát. Ma már azt tudja mondani: „újra a helyemen vagyok, ott, ahol három évvel ezelőtt tartottam.” Az interjút azért vállalta, hogy segítsen más betegeknek és talán önmagát is megerősítse abban: semmi szégyellnivaló nincs egy olyan betegség következményein, amiről mit sem tehet az, aki elszenvedte.

„Miért tartanám titokban a mellrákomat?”

Munkájában a traumát átélt menekülteknek segít Bognár Katalin, ám az 50 évesen megélt mellrák diagnózisa nyomán saját magának is fel kellett dolgoznia egy életét veszélyeztető traumát. Azt mondja, hogy a kemoterápia, a melleltávolító műtét, a sugárkezelés egy éve alatt nagyon sokat tanult, olyan értékes emberi kapcsolatokkal lett gazdagabb, amelyek a betegség nélkül elkerülték volna. Megtapasztalta, mennyire fontos a betegekhez méltó kórházi környezet, a pszichológiai támogatás elfogadása és az aktív mozgás a kezelések alatt is. Ezektől érezheti azt egy beteg, hogy nemcsak passzívan ül az infúziós székben, hanem aktívan is tesz önmagáért. Biztos abban, hogy a diagnózissal nemcsak a gyógyulást kapta feladatként, hanem azt is, hogy nyílt kiállásával segítsen a rákot még mindig gyakran jellemző tabuk ledöntésében.

Epeúti rák: lendületesen a gyógyulás útján

Csak utólag tudta meg Pálné Zachar Erzsébet, hogy az epeútból kiinduló és a hasnyálmirigyet is elérő daganatának első leletei láttán az egyik helyi orvos 3 hónapos, „csoda esetén esetleg féléves” túlélésére készítette fel a családtagjait. A rossz prognózisnak ő nem volt tudatában, így a teljes gyógyulás reményében nagy lendülettel és megingás nélkül vágott bele a kezelésekbe. Ennek pedig immár hét éve. Az onkológusa a műtét után öt évvel, azaz két évvel ezelőtt már gyógyultnak nyilvánította, azonban – amint az riportunkból kiderül – erről is sajátos véleménye van. A betegség átélése lökést adott ahhoz, hogy férjével új városban – közel a gyerekekhez és az unokákhoz – kezdjék meg nyugdíjas korukat, életük újabb fejezetét.

Top