Alternatív készítményeken leggyakrabban olyan termékeket értenek, amelyeket nem gyógyszerként, hanem étrend-kiegészítőként hoztak forgalomba: a vitaminok, immunerősítőnek nevezett termékek, teák, gombák is jellemzően ebbe a kategóriába tartoznak. Ezekről tudni kell: semmilyen orvosi kutatás, laboratóriumi ellenőrzés, hatósági gyártási kontroll nem szükséges ahhoz, hogy ezeket a termékeket a gyártók az Európai Unióban, így Magyarországon forgalomba hozzák. Ezek ugyanis egyszerűen élelmiszernek számítanak, amelyeknek nem lehet gyógyhatást tulajdonítani.
Több ezer olyan termék van forgalomban, amelyekről semmilyen megbízható tudományos publikáció, orvosi szakcikk nem áll rendelkezésre, ami alapján egy szakorvos állást foglalhatna. Az étrend-kiegészítőként forgalmazott termékekről az orvosok gyakran éppen ezért nem is szívesen nyilatkoznak.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OÉTI) a honlapján folyamatosan közzéteszi a regisztrált étrend-kiegészítő termékek listáját: a lajstrom sok ezer tételt tartalmaz. Ezek nem OÉTI „engedéllyel” vagy OÉTI „minősítéssel” forgalmazott termékek (ez azt feltételezné, hogy valamifajta engedélyezési eljáráson átmentek), bár a forgalmazók gyakran ezt pozitív jelzőként tüntetik fel a hirdetéseikben. Az OÉTI szám mindössze annyit jelent: a terméketa gyártó/forgalmazó regisztrálta az OÉTI nyilvántartásába. Az OÉTI csak azt vizsgálta, hogy a leadott dokumentáció alapján nem merült fel gyanúja annak, hogy egészséges emberek számára az adott készítmény fogyasztása ártalmas lenne. De a valódi összetételt, hatóanyag-tartalmat, tisztaságot az esetek többségében nem ellenőrzi egyetlen hatóság sem! Ahogyan – a ritka kivételektől eltekintve – azt sem, hogy betegek számára vagy gyógyszerekkel együtt alkalmazva az adott készítmény milyen hatást válthat ki. Nem egyedi eset, hogy utólag derült ki: valójában azért váltott ki hatást egy kínai, indiai vagy dél-amerikai természetes növénynek hirdetett termék, mert abba illegálisan valamilyen gyógyszerszármazékot is kevertek, hogy tényleg legyen valamilyen hatása.
Nem szabad irreális elvárásokat támasztani egy szabadpiacon bárki által megvásárolható vagy interneten megrendelhető étrend-kiegészítővel szemben, valamint tisztában kell lenni a kockázatokkal. Mivel egyes készítmények kereszthatásba léphetnek az onkológiai gyógyszerekkel, a kezelőorvos mindig tudjon arról, ha a beteg szed valamit a gyógyszereken kívül! Erről a beteg biztonsága érdekében akkor is tájékoztatni kell az orvost, ha esetleg nem értenek egyet az adott kérdésben.
