Általános szabály szerint önmagában az életkor nem ellenjavallata egyetlen daganatellenes kezelésnek sem, minden beteget aktuális egészségi állapota és nem életkora alapján kell kezelni.
A daganatos betegség konkrét jellemzői mellett az életkornál sokkal fontosabb az általános állapot: a műthetőséget (akár az altathatóságot) befolyásolja a szív- és érrendszer, valamint a tüdő állapota, a testsúly, a daganat melletti más társbetegségek. Ugyanezek a jellemzők kihatással lehetnek arra is, hogy egy várhatóan megterhelő onkológiai kezelés elindítható-e az adott páciensnél. Az orvosoknak mindig az adott szituációban kell mérlegelniük, hogy egy kezelés a konkrét páciens számára milyen előnyökkel járhat, illetve milyen kockázatokat hordoz. Nem az életkor tehát a döntő tényező, bár kétségtelen, hogy általában minél idősebb valaki, annál több társbetegsége is van, de ezt mindig személyre szabottan kell mérlegelni.
A kezelések tervezésénél az egyéni élettervekre és életkilátásokra is figyelemmel kell lenni, ez pedig összefügg az életkorral is. Egy 20-as, 30-as éveiben járó nőnek a gyógyulás mellett a családalapítás, a termékenység megőrzése is fontos tényező, ezért a kezelések hosszabb távú, a szexuális életre, a gyermekvállalásra való kihatását is mérlegelni kell, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne „csak” a betegséget sikerüljön meggyógyítani, hanem el lehessen érni a beteg teljes fizikai-lelki felépülését. Egy 80-as éveiben járó betegnek más prioritásai és elvárásai lehetnek a betegség kezelésével összefüggésben.
Az általános elveken túl emlőrák esetében bonyolítja a helyzetet, hogy a fiatalkorban és az idős korban inkább jellemző emlődaganatok különbözhetnek egymástól. Általában a 40 éves kor előtt megjelenő emlőrákot tekintik fiatalkori emlőráknak. Mivel ebben az életkorban még nincs szervezett, rendszeres emlőszűrés, gyakoribb, hogy a betegek már panasszal, tapintható elváltozással érkeznek az orvoshoz, s ebben az életkorban gyakoribb az agresszívebb kórformájú emlődaganatok megjelenésének aránya. Mindezen tényezők összességében magyarázzák, hogy más lehet a kezelési stratégia egy fiatalabb, mint egy idősebb emlődaganatos beteg esetén. Ugyanakkor az alaptézis itt is áll: ekkor is a beteg és a betegség biológiai jellemzői a meghatározók, nem az életévek száma.
Emlőrák esetén még van egy fontos tényező, amely összefügg az életkorral: a beteg a változó kor, a menopauza előtt vagy után jár, van-e még menstruációja vagy már nincs? Ez alapvetően befolyásolja az alkalmazható terápiák körét is.
