Sok a félreértés és a betegeket szándékosan félrevezető közlés az utóbbi időszakban az onkológiai kutatások homlokterébe került immunterápiákkal összefüggésben. Le kell szögezni: az immunonkológia egy rendkívül összetett kutatási terület az onkológián belül, és semmi köze az „immunerősítés” ígéretével vitaminokat, étrend-kiegészítőket, teákat, gombákat kínáló forgalmazókhoz.
Az „immunrendszer erősítése” régóta használt reklámfogás számos termék esetén, erre most ráerősíthet, hogy az immunonkológiai kezeléseket is immunkezeléseknek nevezik. Ez azt a téves képzetet keltheti a betegekben, mintha a bárki által recept nélkül megvásárolható termékeknek daganatellenes hatás is tulajdonítható lenne. Ezzel szemben egy gyógyszerként nem engedélyezett terméknek nemcsak daganatellenes, de még betegségmegelőző hatás sem tulajdonítható, mert arra nincs orvosilag elfogadható bizonyíték (bizonyított betegségmegelőző hatása például a védőoltásoknak van).
– Az immunerősítés olyan varázsszóvá vált, amivel gyereknek, felnőttnek, egészségesnek, betegnek szánt készítményeket egyaránt el lehet adni. Ugyanakkor az onkológiai immunterápiák kapcsán végzett kutatások is rávilágítanak, hogy mennyire bonyolult és összetett folyamat az immunrendszer működése. Tehát orvosilag az olyan általános kijelentéseknek, minthogy „erősítjük az immunrendszert”, nem sok értelme van. Abba sem szoktak az emberek belegondolni, hogy számos allergiás és gyulladásos betegség éppen az immunrendszer túlműködésének következménye. Az immunrendszer meghatározott céllal történő erősítésének orvosilag az tekinthető, amikor például fehérvérsejtszám-növelő injekciókat adunk a kemoterápia mellé, hogy csökkentsük a kezelésben részesülő betegeknél a fertőzések kockázatát – fejti ki Lakatos Gábor, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológusa.
