Nem törvényszerű, hogy annyian haljanak meg rákban mint most: több ezer vastagbélrákos beteg élhetne ma is közöttünk, és sokkal kevesebb embernek kellene napról-napra valamelyik rosszindulatú daganatos betegség diagnózisával szembenéznie, ha tudatosabban élnénk. Ez volt az egyik legfontosabb üzenete annak a 2008. október 5-i találkozónak, amelyre a Rákbetegek Országos Szövetségének a kezdeményezésére az ország minden részéből érkeztek betegszervezeti képviselők Budapestre.

Onkológiai éberség

M. Bodor Mária, a szövetség elnöke azt mondta: minden betegszervezet közös célkitűzése, hogy csökkenjen a rákbetegségek előfordulási gyakorisága, illetve a már megbetegedettek gyógyulási esélyei javuljanak, életminőségük jobb legyen. Hozzátette: a korszerű terápiák révén a rák sok esetben válik olyan krónikus betegséggé, amit ugyan teljesen meggyógyítani nem tudnak, ám hosszú időn át kordában tartható. Az egészségügyi ellátás mellett ugyanakkor arra van szükség, hogy az embereknek több információjuk legyen a betegségekről, figyeljenek önmagukra és családtagjaikra, s – mint M. Bodor Mária fogalmazott – legyenek „onkológiai szempontból is éberek.”

– Ha valaki az ellátása során pozitív tapasztalatokat szerzett, az elégedetten távozott a kórházból. Ha valaki az ellenkezőjét tapasztalta, annak nem akarok okokat vagy mentségeket sorolni magyarázatként, hiába is tenném – kezdte hozzászólását Székely Tamás egészségügyi miniszter, rögtön felidézve azt a sokat emlegetett nemzetközi kimutatást, amely szerint a lakosság egészségi állapotáért csak kis részben felelős az ellátórendszer, sokkal több múlik az életvitelen.

Elhanyagolt rákbetegség

– Világszerte gond az, hogy nagyon magas a daganatos megbetegedések száma. Sajnos Magyarország az Európai Unióban élen jár ebben mint ahogyan a betegség miatt elvesztett életévek számában és a halálozásban is – ecsetelte a hazai helyzetet a szaktárca vezetője, majd kijelentette: a társadalom a rákbetegségeket nem kezeli a valós súlyának megfelelően, ezt tükrözi egyrészt az önpusztító életmód, másrészt a szűréseken való alacsony megjelenési arány.

– Sok rákbeteg elhanyagolt állapotban kerül orvoshoz, amikor már régóta küzd valamilyen panaszával, s az is sokszor előfordul, hogy a tumort csak melléktünetként fedezik fel. Magyarországon az átlagosnál jóval több idő telik el az első gyanús tünetek megjelenése és az első orvosi ellátás között – mondta Székely Tamás.

– Folyamatosan felül kell vizsgálni a szűrési rendszert, ám a egészségügy csak akkor érhet célt, ha a társadalom gondolkodásmódja is megváltozik. Növelni kell az egyéni felelősségérzetet, ehhez kell a civil szféra, az egyházak és a média támogatása is – mondta a miniszter, majd arról beszélt, hogy az év végén egy országos médiakampányt indítanak annak érdekében, hogy minél többen menjenek el a szűrővizsgálatokra. Hozzátette: egyes személetformáló életmódprogramokhoz a civilek is önerő nélkül juthatnak támogatáshoz.

Minél hamarabb elindítani a programokat

Székely Tamás azt mondta: hátráltatja az előrehaladást az, ha a szakmai szervezetek nem tudnak konszenzusra jutni például a szűrővizsgálatok kérdésében. Ezt a megjegyzését a miniszter a vastagbélszűrésre értette, amellyel kapcsolatban két nézet áll egymással szemben. Az onkológusok egy része a székletvértesztet preferálja, amelyet gyanús esetekben egészítene ki béltükrözéssel, az onkológusok másik csoportja – kiegészülve a sebészekkel, gasztroenteorológusokkal – a kolonoszkópia elsődlegessége mellett tör lándzsát, mondván, az ha kényelmetlenebb is, biztosabb eredményt ad.

A fórumon a miniszter azért foglalt állást a vérteszt mellett, mert meglátása szerint annak elvégeztetésére könnyebb rávenni a panaszmentes embereket. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke – a fórum egyik fő előadója – a béltükrözés hatékonysága mellett érvelt, majd kompromisszumként azt kezdeményezte, hogy az emberek az előnyöket és a hátrányokat mérlegelve maguk dönthessenek arról, melyik vizsgálati módszert választják.

Dobolyi László, a vastagbél- és végbélrákosok érdekeit képviselő Meggyógyulhatsz Egyesület elnöke is kiállt emellett, mondván: aki prevenciós jelleggel meg akarja csináltatni a vizsgálatot, annak az ellátórendszer ezt tegye lehetővé. M. Bodor Mária hangsúlyozta: a lényeg, hogy mihamarabb kezdődjön meg a szűrés, mert a döntéshozatal elhúzódása és a bürokrácia időigényessége vállalhatatlan időveszteséget jelent, hiszen emberek ezreinek életéről van szó.

Erőt adó sorstársak

– Nagyon sokat fejlődött a daganatterápia, sokkal több betegnek tudunk gyógyulást, illetve hosszabb, jó életminőségben megélt életet biztosítani mint régebben. Ennek ellenére jelenleg minden évben 5 ezer vastagbélrákos betegünket elveszítjük, holott közülük 4 ezernek nem kellene meghalnia, ha működne a szűrőhálózat, s hatékony módszerrel időben elkezdhettük volna a kezelésüket – fogalmazott Bodoky György, majd ugyancsak kiemelte a betegszervezetek jelentőségét.

– A civil szervezetek a sorstárskapcsolatokon keresztül nagyon fontos kapcsot jelentenek, s mind az egészségesek, mind a betegek számára a leghitelesebben képviselhetik a betegség elleni harcot, mozgósíthatnak, s erőt adhatnak. Fontos, hogy legyenek lobbistái a saját betegségüknek mind a társadalom, mind a szakmapolitika előtt – fogalmazott Bodoky György, majd úgy folytatta: az egyéni történetek és a megküzdési stratégiák megosztása, a közös programok szervezése, s a hasonló problémákkal küzdő betegek közössége sok erőt nyújt a daganatos betegek számára a reménytelenség érzetéből a remény felé vezető úton.

A professzor hangsúlyozta: fontos, hogy a betegek mellett a családtagok is megkapjanak minden szükséges támogatást, hiszen számukra is nagyon nehéz időszak együtt küzdeni a szerettükkel, s fontos, hogy tudják azt, mikor mivel segíthetnek a legtöbbet betegüknek, s miként őrizhetik meg önmaguk egyensúlyát.

Kapcsolódó cikkek:
Szűrővizsgálatok
Segítség a rákbetegeknek és családtagjaiknak
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Itthon többen halnak meg rákban mint máshol
A sebészek a béltükrözést pártolják
Vastagbélrák: túl sok a halálos áldozat