A legtöbben otthonukban vészelik át a COVID-19 fertőzést. A betegséget a kimenetel bizonytalansága miatt nem ritkán szorongás is övezi, hiszen a beszámolók szerint egyes esetekben egyik napról a másikra is jelentősen romolhat egy beteg állapota. Mit tehet egy koronavírussal megfertőződött beteg a gyógyulási esélyeinek javítása, a szövődmények kockázatának csökkentése érdekében? Felgyorsítható az állapotjavulás? Mikor van szükség kórházi kezelésre? Milyen esetben kell azonnal mentőt hívni? Sok téves információ kering az interneten, sokan magukra hagyatva érzik magukat miközben otthonukban lábadoznak. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat és teendőket.
Sok szorongást kelt, hogy bár a kockázati tényezők (életkor, legyengült immunrendszer, cukorbetegség, elhízás, tüdőbetegség, dohányzás) ismertek, valójában előre nem lehet senkinél sem biztosra megmondani, hogy miként vészeli át a koronavírus-fertőzést. A legfontosabb, hogy a beteg folyamatos kapcsolatban legyen a háziorvosával, az útmutatásait tartsa be. Ha daganatos betegség miatt épp onkológiai kezelés alatt áll (legyen az sugárterápia vagy bármilyen gyógyszeres kezelés), betegen ne menjen be a kórházba, viszont kezelőorvosát értesítse a történtekről és állapotáról, beszéljék meg hogyan lehetséges a kezelések esetleges átütemezése.
Házipatika és otthoni praktikák
A panaszok otthoni kezelésére nincs más gyógymód, mint a megfázás vagy influenza esetén máskor is alkalmazott módszerek, mint a pihenés, a sok folyadékfogyasztás és tüneti kezelések. A panaszok enyhítésére szükség szerint a máskor is alkalmazott, vény nélkül is kapható láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerek (ibuprofen, paracetamol, metamizol-nátrium hatóanyagok) használhatók a háziorvos által elmondottak szerint vagy a betegtájékoztatóban leírtakat betartva. Emellett számos publikációban és az Operatív Törzs hivatalos tájékoztatóján is hangsúlyozták a vitaminpótlás szükségét, ami elsősorban a C és a D vitamint jelenti. A Semmelweis Egyetem által szakértők bevonásával összeállított lakossági tájékoztató ajánlása szerint C-vitaminból 14 éves korig 500 mg/nap, 14 éves kor fölött 1000 mg/nap adagot javasolnak, D-vitaminból gyerekeknek naponta 2000 nemzetközi egységet (NE), felnőtteknek 5000 nemzetközi egységet a betegség alatt. Felnőtteknek az általános gyulladás- gátló hatást kifejtő D-vitamin folyamatos, legalább 2000 NE mértékű, megelőző célú napi pótlását egyre több tanulmányban olvasni javaslatként, mert az eddigi tapasztalatok az irányba mutatnak, hogy az alacsony D-vitaminszint összefügghet a koronavírus súlyos szövődményeinek kockázatával.
Prof. dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora saját betegsége otthoni terápiája kapcsán a C- és D-vitamin mellett még a vérhígító kezelést említette nyilatkozataiban, mint amit önmagán alkalmazott. Ennek az a magyarázata, hogy a koronavírus növeli a vérrögképződés, ezzel a trombózis kockázatát, így a kórházban ápolt betegeknek rutinszerűen adnak megelőzésként napi trombózisgátló injekciót. Aki tudja magáról, hogy az átlagnál nagyobb trombóziskockázattal él genetikai adottság (trombofília), betegség vagy kezelés miatt, erről tájékoztassa a háziorvosát. Ez fontos, hogy el lehessen dönteni, hogy az alapkockázat a koronavírus fertőzéssel együtt indokol-e megelőző célú vérhígító kezelést.
A Semmelweis Egyetem tájékoztatója rámutat: a beteg leghatékonyabban pihenéssel és sok alvással tudja aktiválni szervezete gyógyító erejét. „A szervezetnek időre és pihenésre van szüksége, hogy fel tudja venni a harcot, és ki tudja dolgozni a megfelelő védekezési stratégiát a vírussal szemben. Ezért nagyon fontos, hogy a pihenés valódi pihenés legyen és ne otthoni munkavégzés! A fáradékonyság és álmosság jelzés, hogy beindultak a szervezet saját öngyógyító mechanizmusai. A beteg meg kell, hogy engedje magának a pihenést és alvást, hogy a szervezete tehesse a dolgát” – figyelmeztetnek a szakemberek. Azt tanácsolják, hogy fekvés során a beteg váltogassa a testhelyzeteket annak érdekében, hogy a levegő a tüdejének minden részét jól átjárhassa. Kiemelik, hogy a hason fekvés kifejezetten jó hatású lehet.
Ha súlyosbodik a helyzet
Ha légszomj jelentkezik, a levegővétel nehezebbé válik, erőkifejtést igényel a légzés, ezt azonnal jelezni kell a háziorvosnak vagy a sürgősségi orvosi ügyeletnek. Sokan félnek a kórházi tartózkodástól, ám sok esetben azért válik súlyossá-életveszélyessé egy beteg állapota, mert a szorongás miatt késve jelzi a panaszai súlyosbodását.
A Semmelweis Egyetem útmutatója pontokba szedve összefoglalja, mikor kell késlekedés nélkül mentőt hívni a 112-es segélyhívó számon. Ilyen szituáció, ha súlyos vagy fokozódó nehézlégzés, fulladás (felületes, kapkodó levegővétel, pihegés, légszomj, kékes ajkak, sápadtság) észlelhető. Sürgősségi ellátást igényel a súlyos vagy fokozódó mellkasi vagy felhasi fájdalom, a hirtelen megjelenő súlyos vagy fokozódó erős fájdalom, az ájulás, eszméletvesztés, a hirtelen jelentkező erőteljes szédülés vagy hirtelen fellépő látászavar, beszédzavar, a súlyos, hirtelen megjelenő végtagi ügyetlenség, mozgászavar, bénulás. Szintén figyelmeztető jel a zavarodottság, zavartság, a vérköpés vagy vérhányás, csillapíthatatlan vérzés, de a tartósan fennálló, egyre fokozódó hányás vagy hasmenés is.
Mit mutatnak meg a tesztek?
A tesztek egy része az aktuálisan fennálló, más része a már lezajlott koronavírus-fertőzést képes kimutatni. A PCR-tesztek az orrból vagy garatból vett mintából a vírus jelenlétének igazolására szolgálnak. A fertőzés után 1-3 napnak kell eltelnie, hogy a vizsgálat kimutathassa a vírust. Az antigén gyorstesztet szintén felső légúti mintából végzik el, gyorsabb és olcsóbb, de kevésbé megbízható: a fertőzés kezdeti szakaszában nem jelez, a vírust közepes vagy magas mennyiségben ürítő embereknél mutatja ki nagyobb eséllyel a fertőzést. A vérvizsgálattal történő szerológiai tesztek nem a vírust, hanem a vírus ellen termelődött ellenanyagokat mutatják ki. Az akut fertőzés kiszűrésére a vérvizsgálatok nem alkalmasak, mert néhány napnak el kell telnie, mire a fertőzött beteg vérében kimutatható az ellenanyag. Az IgM (IgA) pozitivitása a fertőzés fennállását jelzi, míg az IgG antitest a fertőzést követő néhány hét elteltével azt mutatja meg, hogy valaki átesett a betegségen és valamilyen fokú védettséget szerzett a COVID-19 ellen.
