Sok daganatos beteg és sok krónikus kórral együtt élő ember kénytelen az elégtelen fájdalomcsillapítás miatt olyan szenvedéseket is elviselni, amelyeket pedig lehetne mérsékelni. Sokan nem jutnak el a megfelelő helyre, illetve önmaguk is beletörődnek a fájdalmakba, máskor a tb támogatás hiánya miatt nem jutnak megfelelő gyógyszerhez ” hangzott el a Magyarországi Fájdalom Társaság és Kor Kontroll Társaság közös rendezvényén.
Hazánkban körülbelül egymillió ember – a lakosság 10 százaléka – szenved állandó, vagyis krónikus fájdalomtól. A betegek többsége már csak akkor kerül az alig fellelhető fájdalom ambulanciákra vagy a fájdalomcsillapítással foglalkozó egyéb szakrendelésekre, amikor már hosszú hónapokat, esetleg éveket bolyongott a magyar egészségügy útvesztőiben, és súlyos, nehezen vagy egyáltalán nem kezelhető krónikus fájdalomtól szenved – áll a Weborvos által a Kor Kontroll Társaság beszámolója nyomán közölt összefoglalóban.
Krónikus fájdalmat elsősorban a mozgásszervi, illetve a daganatos fájdalmak okoznak. Dr. Géczi Lajos, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa szerint a fájdalomcsillapítás az orvos a beteg és a gyógyszer harmonikus kapcsolatán múlik, ha bármelyikkel baj van, nem működik. Sokan ódzkodnak a gyógyszerektől, mert azt gondolják, hogy eltompulnak, elvesztik kontrolljukat a viselkedésük fölött. Mások a mellékhatások miatt utasítják vissza a készítményeket, sokan pedig társadalombiztosítási támogatás híján nem tudják kiváltani gyógyszereiket a patikában. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fájdalmat sokszor hosszú időn át csillapítják az orvosok, miközben nem keresik az okot, így a betegről csak későn derül ki, hogy daganatos beteg.
Dr. Embey-Isztin Dezső, a Magyarországi Fájdalom Társaság alapító elnöke szenvedélyesen ecsetelte a finanszírozással kapcsolatos anomáliákat. Hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy a pokoli fájdalmak csillapításához új készítményekre is szükség van, ám a korszerű fájdalomcsillapítók egy részéhez azért nem jutnak hozzá a betegek, mert tb finanszírozás híján nem tudják azt megfizetni.
Dr. Budai Erika a daganatműtét utáni neuropátiás tünetekkel folytatta a sort, amelyet szintén nem tudnak enyhíteni, mert a szükséges gyógyszer családot csak a diabéteszesek kaphatják 90 %-os térítés ellenében, a többi neuropátiás fájdalomtól szenvedőnek – gerincsérültek, rákbetegek- nem jár a támogatás. Elmondta: bár a neuropátiás tünetek rendkívül jellegzetesek, az esetek 58 százalékában félrediagnosztizálja az orvos.
Dr. Erőss Lóránd neurológus idegsebész beszámolt az Országos Idegsebészeti Intézetben alkalmazott új módszerekről, például a pacemakerhez hasonlatos ideg stimulátor készülékről, amit bizonyos csillapíthatatlan fájdalmak esetén ültetnek be. Hallgatói kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy szerinte az őssejt még nem alkalmas gyógyításra, így a fájdalom csillapítására sem, ezért akinek van ötmillió forintja, nem feltétlenül kell Kínába utaznia őssejtbeültetésre. Ugyanakkor a szakember meggyőződése, hogy a gyógyulás csak 50 százalékban múlik az orvoson, szükség van a beteg részéről is az elszánásra, az akaratra, az együttműködésre.
Dr. Tajti János egyetemi docens, a szegedi egyetem neurológusa a Magyar Fejfájás Társaság alapítója azt hangsúlyozta, hogy a bár a migrénes fejfájás a lakosság 12 százalékát érinti, sokan tartják hisztériának és nem veszik komolyan családtagjaik szenvedését.
Embey doktor szomorúan beszélt arról, hogy nálunk nincsenek palliatív osztályok, vagyis olyan helyek, ahová a megműtött, de önmagukat ellátni nem tudó betegek kerülhetnének, miközben Lengyelországban például ezek az osztályok általánosan elterjedtek. – Tessék csak elképzelni, hogyan lehet hazaküldeni, és a háziorvos gondjaira bízni egy önmagát ellátni képtelen áttétes, béna beteget, aki viszont az onkológiai osztályok valamennyi szükséges kezelését megkapta már, tehát onnan mennie kell! – tette hozzá.
Dr. Demeter Jolán, a Magyar Rákellenes Liga alelnöke a prevencióra és az egyén szerepére hívta fel a figyelmet a fájdalomcsillapításban is. Az unásig ismételt egészséges táplálkozásra, a mozgásra, és arra, hogy ahol erre odafigyelnek, ott meredeken csökken, a rákos halálozás, míg nálunk sajnos emelkedik.
Ezt a gondolatot folytatta tovább dr. Ortutay Judit reumatológus főorvos, aki elmondta: önmagunknak is szerepünk van a fájdalom kialakulásában. 5 kilogramm leadásával a felére csökkenne a térdkopás, 20 kiló súlyfelesleg pedig olyan, mintha 20 kilós zsákot cipelnénk állandóan. Álláspontja szerint életmódváltással a mozgásszervi betegségekből származó fájdalom jelentősen csökkenne gyógyszerek nélkül is.
Kapcsolódó cikkek:
Fájdalomcsillapítás
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Rák: miért kell, hogy fájjon?
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Kinek jusson korszerű gyógyszer?
