Az egyik fő ok lehet, hogy az eltávolítani tervezett daganat a vártnál jobban össze van kapaszkodva a környezetével (például egy fontos érrel), ezért a kimetszési próbálkozás a beteg életét veszélyeztetné. A másik eshetőség, hogy a sebész a műtéti területet áttekintve a kismedencében, hasban, hashártyán és/vagy a mellhártyán áttétes szóródást talál, ami miatt már nem hozna életelőnyt a műtétnek az eredeti terv szerinti folytatása.

Egy operáció előtt természetesen a lehető legalaposabb kivizsgálás történik meg, s a műtéti tervezésnek része az elkészült vizsgálati felvételek (röntgen, CT, MRI) gondos áttanulmányozása, ám minden képalkotó vizsgálatnak vannak korlátai, ami miatt váratlan helyzetre is fény derülhet műtét közben. Egy adott méret alatt a modernebb készülékek által készített felvételeken sem ábrázolódnak például az áttétek. Tipikusan ez lehet a helyzet például a hashártyai áttétekkel, amelyek gyakran számtalan kicsi, rizsszemnyi vagy köles nagyságú kicsiny gócok formájában jelentkeznek.

Ha a daganat műtéti eltávolítása nem jöhet szóba, onkológiai kezelésektől – kemoterápiától és a vastagbéldaganatok kezelésére törzskönyvezett célzott onkológiai gyógyszerektől – várható, hogy a rosszindulatú folyamat fékezésével javítanak az életkilátásokon. Ha az adott helyzet ismeretében még mindig látnak esélyt egy későbbi műtétre, a daganat megkisebbítését, az áttétek visszaszorítását célzó, úgynevezett neoadjuváns kezelés kezdődhet. Amennyiben erre nincs reális esély, palliatív kezelések adhatnak reményt a pozitív állapotváltozásra, az életkilátások átmeneti vagy tartós javítására.

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról

Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!