Az egészségtelen táplálkozás, s az ebből is eredő elhízás növeli a kockázatot, míg a fizikai aktivitás csökkenti. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki vastagbélrákos lesz, akinek túlsúlya van vagy aki keveset mozog, viszont ezen emberek között gyakoribb a betegség megjelenése. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a fizikai aktivitás gyorsítja a bélműködést is, ezáltal a salakanyagok hamarabb távoznak, kevesebb ideig tudják károsítani a tápcsatornát. Ezzel szemben, akik bármilyen okból kifolyólag inaktívak vagy ülő életmódot folytatnak, azoknál a lehetségesnél lassabb ez a folyamat, s a rákkeltő anyagok több időt töltenek a bélrendszerben. E fizikai összefüggés mellett a mozgásnak a hormonrendszerre, a gyulladásos folyamatokra, az inzulinszintre vagy az epesav elválasztásra gyakorolt hatásán keresztül is vélelmezik a védő hatását.

Kimutatták, hogy a zöldséget és más rostos élelmiszereket rendszeresen, nagy mennyiségben fogyasztóknál kisebb a betegség valószínűsége, míg az inkább a vörös húsokat, zsíros ételeket, grillezett húsokat fogyasztóknál nagyobb (ez is állhat összefüggésben azzal is, hogy a rostos ételek nemcsak kevesebb rákkeltő anyagot tartalmaznak, hanem gyorsabban át is haladnak a bélrendszeren).

A dohányzás és a vastagbélrák között nem tisztázott olyan egyértelmű ok-okozati összefüggés, mint a dohányzás és a tüdőrák vagy a cigarettázás és a fej-nyaki daganatok között. Ugyanakkor a füstöléssel a szervezetbe hosszú éveken át adagolt méreganyagok mégiscsak növelhetik a kockázatot, ahogyan a rendszeres alkoholfogyasztás is valószínűleg növeli a rizikót.

Az életmód tehát az egyik legfontosabb rizikótényező a vastagbéldaganat kialakulásában. Ugyanakkor egyetlen rosszindulatú daganatos betegség sem vezethető vissza egyetlen kiváltó okra.

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról

Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!