A közelmúltban is egyeztetést tartottak az étrend-kiegészítők gyártásában, forgalmazásában, felhasználásában érintettek annak érdekében, hogy sok év után végre mindenki számára megfelelően sikerüljön módosíttatni az étrend-kiegészítőkről szóló rendeletet. Ez azonban ezúttal sem sikerült, így bár a legutóbbi megbeszélés hozott némely kérdésben konszenzust, továbbra sem mondható, hogy a kérdés rendeződne. Mindezt dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója mondta egy közelmúltbéli, az étrendkiegészítő-piac sajátosságairól megrendezett konferencián. Amint arról a Medical Online cikke beszámol: a főigazgató szerint az érintettek mintha mindmáig nem értenék, mi is a hivatal dolga, annak ellenére, hogy mindig elmondják, elsődleges szempontjuk a fogyasztók egészségének védelme. A hivatalnak ugyanakkor az uniós csatlakozás óta már csupán bejegyzési joga van, s szakértői feladatát a benyújtott dokumentációk alapján látja el. Nem korlátoz, nem zárol, nem tilt ki készítményt a piacról és nem is ellenőrzi azt – jelezte a főigazgató, aki szerint jelentős gondot okozhat, hogy ma a gyártónak lényegében elegendő aznap bejelentenie a készítményt, amikor forgalmazni kezdi azt.

Pedig az OÉTI adatai szerint tavaly például 1632 étrend-kiegészítő készítményt kellett nyilvántartásba venniük, s ezek közül az első körben mintegy ezerrel, összességében mintegy 30 százalékkal szemben merült fel kifogás. Gond, ha túl sok vitamin vagy ásványi anyag van a termékben, netán negatív listás, egészségügyi kockázatot jelentő gyógynövény. Tiltott a hamis állítás, ami az esetek csaknem felében fordul elő, és mintegy 31 százalékban eltértek a gyártók a jogszabályi előírásoktól, amelyek azt sem engedik, hogy az étrend-kiegészítők gyógyhatást tulajdonítsanak készítményeiknek. Mint az a hivatal munkatársainak és másoknak a hozzászólásaiból kiderült, az OÉTI lényegében csak az unió élelmiszer-biztonsági hatóságának weboldalát ajánlhatja a megfelelő kommunikációhoz, mert egy éve él az a jogszabály, amely meghatározza, mely egészségre vonatkozó állítások fogadhatók el az egészségre gyakorolt hatásokra vonatkozóan. 2014. december 13-tól azonban az is elvárás lesz, hogy a gyártó vagy a termék, netán annak forgalmazójának weboldala nem tartalmazhat más információt, mint ami a kötelező jelölési elemeket is tartalmazza.

Ma ugyanis – és erről mások mellett prof. dr. Botz Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar  Gyógyszerészeti Intézetének főigazgatója beszélt – körülbelül minden hatodik termék ismert a klinikákon, miközben az emberek 85 százaléka szedi ezeket a szereket, amelyekről alig tudható hiteles információ. A professzor és munkatársai által felépíteni kezdett adatbázis szerint 1270 készítményből csupán 45-nél találtak részletesebb adatokat; a tápszerek esetében mindössze 30 százalékról lehetett érdemi információhoz jutni. A piacon 1500-1600 termék viszi el a forgalom 80-90 százalékát, ám jó 350 „kategorizálva” sincs. Korábban körülbelül minden ötödik termék teljesítette a minimális elvárásokat, amelyeknek ma sem felelnek meg többen 57 százaléknál, pedig így a szakemberek számára sincs validált információ, s a termékkörben „épp úgy van gagyi, mint minőség”, amelyen csak egy hiteles adatbázis segíthetne a piactisztításban. Ma, ha meg is mondja egy beteg, hogy mi mindent szed még az orvos által felírt készítmények mellett, akkor sem tudják az orvosok, hogy mit is mondjanak, ajánlják-e az adott szerek fogyasztását vagy sem, egyes termékek esetén ugyanis sem az összetételről, sem a szerben lévő hatóanyagok mennyiségéről nincs hiteles információ. Az „csak” egy következő gondot jelenthet, hogy mint elhangzott, a debreceni kardiológiai napokon épp most ismertetik a legújabb ajánlásokat, amelyek szerint nem fogadják el prevenciónak az étrend-kiegészítőket, mert azok hatására nincs elég bizonyíték…

A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Szövetsége (Mékisz) alelnöke, dr. Horányi Tamás a többi közt arra hívta fel a figyelmet, hogy az étrend-kiegészítők többsége jó termék, de mivel „élelmiszerek”, ne várjunk tőlük mást, mint amik! A szövetség egyenlő bánásmódot szeretne a gyógyszerek és az élelmiszerként kezelt étrend-kiegészítők között, ha ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák – és ha valami nem jó, tiltsák ki a piacról! A Mékisz pillanatnyilag öt termékre ad védjegyet, ha úgy teszik, tanúsítást és garanciát. Mint a maga is adatbázist építő szervezet alelnöke vallja, nehéz megtalálni a tökéletes megoldást, az összes információ birtokában jelenleg azonban mindenképpen az OÉTI van, bár a Mékisz is közli honlapján mintegy 5600 termék összetételét. S bár a Gazdasági Versenyhivatal képviselője szerint a cégek kommunikációját vizsgálva jelenleg azt tapasztalják, hogy „fegyverkezési verseny indult”; nemcsak azt nem tartják be a cégek, hogy a terméknek nem lehet gyógyhatást tulajdonítani, de az unió által elfogadott és megjeleníthető állításokkal sincsenek tisztában, a konferencia résztvevői szerint jó lenne, ha pontosítanák a szabályozást, ha valóban közhiteles adatbázis épülhetne fel, melyet az orvosok, gyógyszerészek is használhatnak.

Dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint jó látni, hogy „a szakma lázad a nagyobb rendezettség érdekében” – hasonló viták zajlottak, amikor az azóta megszüntetett gyógytermék kategória megjelent. (A konferencián elhangzott egyes vélemények szerint jelezni kellene az uniónak, hogy a korábban gyógyhatású termékként létezett kategória nem volt véletlen „hungarikum”, s nagyon hiányzik ma is.) A köztestület maga is szeretne egy a gyógyszerészek számára elérhető és a gyógyszer-adatbázissal összekötött adatbázist, amelyhez megfelelő informatikai háttér is kell az akarat mellett. Az akaratot – még ha a választások ebbe bele is szólhatnak – jelezheti, hogy – mint azt a PharmaOnline nemrégiben megírta –, a köztestület sümegi vándorgyűlésén két aktuális dologban is megállapodtak az egészségügyért felelős államtitkárral. Az egyik ezek közül az, hogy megkezdik egy kontrollált étrend-kiegészítő adatbázis és egy egységes gyógyszer-interakciós adatbázis kialakítását, melynek alapját a Pécsi Tudományegyetem szakemberei, azaz Botz professzorék fektették le.

Kapcsolódó cikkek:
Egészségfelmérésnek álcázzák a termékbemutatókat!
Ami nem gyógyszer, arról ne higgye, hogy gyógyszer!
Kockázatos csodaszerek: drágán árult remények
Nem szabad mindent készpénznek venni