Felkészült betegeknek jobbak az életesélyei

Az amerikai lakosságnál ötből egy, Magyarországon háromból egy(!) funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy még egy bulvárlapot sem tud elolvasni, nemhogy egy gyógyszer használati utasítását – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián.

Vajon ugyanakkora esélye van a tüdőátültetésre egy egyetemi tanárnak, mint egy írástudatlan betegnek? Aligha. S a legmodernebb, gyors hatású gyógyszerek szedésére? Nem, mert mindkét drága terápia fokozott együttműködést igényel a betegtől. Ha nem képesek megfelelő szinten olvasni, és még az anyanyelvükön is gyenge a beszédértésük, akkor számos modern gyógymódból kimaradhatnak – figyelmezetetett Élő Anita egészségügyi szakújságíró a Magyar Tudományos Akadémián megtartott konferencián.

A Heti Válasz újságírója szerint az egészségügy egyik legfontosabb kihívása az, hogy ha a betegek 42 százaléka még azt sem érti, mit jelent az, hogy éhgyomorra kell bevenni a gyógyszert, akkor hogyan lehet alanya az orvosi hightechnek, amely jóval szorosabb együttműködést igényel? Választ kell találni erre a problémára, mert az alacsonyan iskolázottaknak amúgy is sokkal rosszabbak az életkilátásai, mint az iskolázottaknak; ha nemcsak nagyobb arányban fognak megbetegedni, de a modern egészségügyi szolgáltatások egy részéből is kimaradnak, az olló tovább nyílik. Ám erre az esélyegyenlőségi tényezőre jóval kevesebb figyelem jut, mint az egészségügy finanszírozására vagy a hálapénzre. Kiderült, az egészség nálunk nem tartozik a vezető témák közé: amíg például az amerikai Time magazinnak tavaly 9 egészségügyhöz kapcsolódó címlapja volt, addig a Heti Válasznak egy sem.

Amint a rendezvényről készült összefoglalóban olvasható, a konferencián elhangzott: új befektetés nélkül is jelentősen növelni lehetne a gyógyszerek hatékonyságát, ha sikerülne változtatni azon a trenden, mely szerint a betegeknek akkor is csak mintegy fele veszi be gyógyszerét, ha tudja, hogy az létfontosságú számára. Amint az egyik külföldi előadó rámutatott, Európában megváltozni látszik a betegek szerepe, akik egyre hangosabbak, és az Európai Bizottság is egyre inkább olyan egészségpolitika kialakítására törekszik, amely a tájékozott beteg, a kétirányú kommunikáció felé mutat.

Az orvosok és betegek közötti kommunikáció egyik leggyakrabban vizsgált témaköre napjainkban az úgynevezett “health literacy”, amelynek egyelőre nincs elterjedt magyar fordítása. Azt fejezi ki, hogy a páciens mennyire tudja megérteni és alkalmazni az egészségügyi információkat – mondta el a többi közt a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének 1993 óta működő kommunikáció részlegét vezető dr. Pilling János.

Az első hazai orvosi kommunikáció tankönyv szerkesztője szerint a lakosság harmadának-felének okoz nehézséget az egészségügyi információk megértése. Mindez azonban nem feltétlenül alacsony iskolázottságra vezethető vissza: a magasan képzett emberek számára is gondot jelenthet a sokszor bonyolult orvosi ismeretek megértése, mivel nem járatosak az egészségügyi területeken, miként orvosok körében is előfordul, hogy nem használják jól a fogalmakat. Éppen ezért számos ajánlást igyekeznek megfogalmazni annak érdekében, hogy a páciensek jobban megérthessék az egészségügyi információkat.

Mint Pilling János elmondta, a legfontosabb, hogy érdemes támogatni a betegeket abban, hogy kérdezzenek, és természetesen kérdéseikre érdemi választ is kell adni. Sok egészségügyi dolgozó azt hiszi: elegendő, ha elmondja betegének a tudnivalókat, így azonban nem tudhatja, hogy a beteg megértette-e a hallottakat, így mindenképpen a kétirányú beszélgetés javasolt orvos és beteg között.

Jobb, ha a beteg valamilyen írásos anyagot is kap (pl. betegtájékoztatót), vagy az orvos ajánl neki olyan internetes oldalt, ahol a további információkat akár vizuálisan (pl. videofilmen) is illusztrálják. Sokat segíthet az információk vizuális ábrázolása is – emlékeztetett az egyetemi oktató, aki hangsúlyozta, érdemes megtalálni a betegek számára legmegfelelőbb betegoktatási módozatokat, sok vizsgálat bizonyítja ugyanis, hogy ezek mérhető eredményt is hoznak: alkalmazásukkal csökken például a kórházi felvételek száma, jobbak lesznek a terápiás eredmények, javul az életminőség.

A betegek oktatásában azonban nemcsak az orvosok, hanem a betegszervezetek is szerepet vállalhatnak, amelyek jelentős szereppel bírhatnak a bizalom helyreállításában is. A többi közt erre hívta fel a figyelmet dr. Pogány Gábor, aki több betegszervezet képviselőjeként arról beszélt, hogy az értékválság mellett totális bizalomhiány van Magyarországon. Nem bízunk az orvosban: Európában ez a betegek 28, Magyarországon mintegy 38 százalékára igaz, de nem bízunk a gyógyszeriparban és a gyógyszerekben sem.

– Manapság a jogtudatosság jobban fejlődik Magyarországon, mint az egészségtudatosság – jelentette ki a többi közt dr. Kovácsy Zsombor ügyvéd, a már megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet első, lemondott elnöke, aki szerint előbb-utóbb változás várható az orvos-beteg viszonyban idehaza is. E trendek közé tartozik, hogy már ma is sokan hozzájutnak olyan releváns egészségügyi információkhoz, amelyek csökkentik az orvosok és betegek közötti információs aszimmetriát.

– A mindent passzívan tűrő betegből így hamarosan kiművelt beteg válhat, aki esetleg többet tud egy-egy kérdésről az ügyeletes orvosnál – fogalmazott Kovácsy Zsombor, aki szerint ehhez elegendő lehet a jó angoltudás és az internet megfelelő használata, amellyel akár a legrangosabb szaklapok cikkei is elérhetők.

Kapcsolódó cikkek:
A beteg is készüljön fel a vizitre!
Válaszok nélkül távozunk a kórházból
Egyenlőtlen esélyekkel küzdenek a rákbetegek

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top