Ugyan a láz a legtöbb esetben olyan banális, szövődmények nélkül rendszerint néhány nap alatt elmúló betegségekkel függ össze, mint az influenza vagy egyéb felső-légúti fertőzések, előfordulásának más a megítélése daganatos betegeknél. A magas testhőmérséklet onkológiai kezelések idején akár súlyos, életveszélyes állapotot is előidézni képes fertőzés jele lehet, ezért mindig komolyan kell venni, s a lehető leghamarabb beavatkozni. A láz hátterében ugyanis ilyenkor a kórokozók elleni védelem fontos bástyájának, az egyik típusú fehérvérsejtnek a csökkenése, szakszóval neutropénia állhat, ami az egyik leggyakoribb kemoterápiás mellékhatás.
Ha egy onkológiai kezelés alatt álló beteg belázasodik, az elsődleges lázcsillapítás mellett haladéktalanul, soron kívül orvosi ellátásra van szükség. (Láznak ebben az esetben a 38 fokos hőmérséklet egy óránál tartósabb fennállását vagy a 38,3 fok elérését tekintik.) Ha a láz nem kórházban, hanem odahaza következik be, közvetlenül ahhoz az onkológiai osztályhoz vagy ambulanciához célszerű fordulni, ahol a beteg kezelése történik. Ha erre nincs lehetőség, az elsődleges ellátást nyújtó orvost részletesen tájékoztatni kell a daganatos betegségről, s az alkalmazott gyógyszerekről is.
De miért lázasodik be egy daganatos beteg?
Csökkenő fehérvérsejtszám
Dr. Révész János
– Neutropéniáról akkor beszélünk, ha a szervezet védekező képességéért felelős fehérvérsejtek közül a neutrofil granulocyta sejtek száma a normál laboratóriumi érték alá csökken a vérben, s emiatt megnövekszik a fertőzések, elsősorban a bakteriális vagy gombás fertőzések okozta betegségek kockázata – magyarázza dr. Révész János, a miskolci Klinikai Onkológiai és Sugárterápiás Centrum vezető főorvosa.
A neutrofil sejtek a csontvelőben termelődnek. Ebben zavar egyrészt hematológiai betegség vagy a csontvelőt közvetlenül érintő tumoros folyamat miatt jelentkezhet, de ez a ritkább, ennél sokkal gyakoribb, hogy a kemoterápia, esetleg a sugárkezelés mellékhatásaként csökken kóros mértékben e fehérvérsejt- típus szintje a vérben. A kemoterápia működési elve ugyanis, hogy a gyorsan osztódó sejteket támadja, ezáltal képes elpusztítani a ráksejteket – eközben viszont más gyorsan osztódó, egészséges sejtek is károsodnak, s ezek közé tartozik a neutrofil granulocyta is.
– A neutropénia lehet hosszan elhúzódó, s hirtelen fellángoló is, súlyosságának mértékét egy I-től IV-ig terjedő „grade” értékkel fejezzük ki, attól függően, mennyire esik le a vér neutrofil-szintje. A fehérvérsejtszám súlyos csökkenése a betegek tizedénél fordul elő, viszont az enyhébb és középsúlyos kórforma a pácienseknek csaknem 60 százalékát érinti. A neutropénia gyakran már az első kemoterápiás ciklus idején is előfordul: a vastagbélrákos betegek 80, a kissejtes tüdőrákos páciensek 70 százalékát érinti, de a nem kissejtes tüdőrákkal, emlőrákkal vagy nőgyógyászati daganattal kezelt betegeknél is 50-60 százalék közötti az előfordulási arány. Magasabb a kockázata az idősebb betegeknek, a nőknek, a rosszabb általános állapotban lévő, alultáplált betegeknek. A kockázat függ a kemoterápia típusától és intenzitásától is, befolyásolják a daganat mellett meglévő más betegségek. Nagyobb a veszély annál, akinek korábban már volt hasonló problémája – vázolja Révész János.
Kezelés és megelőzés
Ha egy neutropéniás betegnél lázas állapot lép fel, kórházi ellátásra is szükség lehet. Ekkor fertőzés fennállását feltételezik, s mivel az alacsony fehérvérsejtszám miatt akár egy tüdőgyulladás, akár egy felső légúti, húgyúti, seb- vagy bőrfertőzés is rendkívül gyorsan súlyos, akár életveszélyes állapotot okozhat, még azelőtt, hogy a pontos kiváltó okot megtalálnák, magas kockázat esetén azonnal széles spektrumú (sok kórokozó ellen hatásos) antibiotikum-kezelést indítanak. Kisebb kockázat esetén elég lehet tabletta, nagyobb kockázat esetén intravénás adagolás indokolt. A kivizsgálások ezzel párhuzamosan folytatódnak tovább, hogy a kórokozó azonosításával célzottabbá tehessék a kezelést.
A lázas neutropénia a fertőzés okozta közvetlen veszélyek, s azok hosszú távú kihatásai (például szervkárosodás) mellett azért is elkerülendő, mert akadályozhatja a daganat-ellenes kezelés folytatását is. A megelőzésnek több módszere is van, ezek közül mindig személyre szabottan kell dönteni.
– A lázas neutropénia megelőzése érdekében szükség lehet a kemoterápiás dózis csökkentésére vagy a ciklus elhalasztására, azonban ezekkel a lehetőséggel csak végső esetben élünk. A beteg számára kedvezőbb gyógyszeres megelőzés eszköztárában szerepel az úgynevezett myeloid növekedési faktorokat tartalmazó injekció adása: ha a lázas neutropénia valószínűsége 20 százaléknál magasabb, az első és minden további kemoterápiás ciklusban a kezelést követő 72 órán belül alkalmazzuk a G-CSF (granulocita-kolónia stimuláló faktor) injekciót. Esetenként megelőző jellegű antibiotikum kezelés is indokolt lehet, ám ennek megítélése ellentmondásos, mert ha mégis kialakul a fertőzés, akkor a baktériumok már ellenállóbbak lehetnek, így az antibiotikum terápia hatásossága csökkenhet – fejti ki Révész János.
Legyen felkészült!
Az esetek döntő többségében meggátolható a fertőzés elhatalmasodása és orvosolható a probléma, ha időben gyógyszert kap a beteg. Ehhez viszont az kell, hogy a betegek és a családtagok is tisztában legyenek a teendőkkel. Ezért, ha erről eddig netán nem esett szó, a következő kezeléskor kérdezze meg, hogy az Ön betegsége, laborértékei, gyógyszerei mellett milyen kockázati csoportba tartozik a neutropénia szempontjából? Tájékozódjon arról is, ha felszökik a láza, kit hívhat fel, pontosan hová menjen és milyen teendője van? A kemoterápia idején törekedjen a fertőzések elkerülésére, mosson gyakran kezet, tömegközlekedési eszközön akár viseljen szájmaszkot, a gyere- kek, unokák bölcsődéből, óvodából, iskolából hazavitt fertőzései is veszélyesek lehetnek. Daganatos betegek számára az influenza-elleni védőoltás felvétele is mérlegelhető, s ha a kezelőorvos nem ítéli ellenjavalltnak, ingyenesen kérhető.
