Világszerte, így Magyarországon is elterjedtek a vény nélkül kapható gyógyszerek, amelyeknek hirdetéseivel nap mint nap találkozunk a nyomtatott és az elektronikus sajtóban. A szerek hatásairól szóló információk személyes tapasztalatok alapján az orvosi rendelők váróiban vagy a hétköznapi beszélgetések során is terjednek. Ezek a szerek ugyanakkor a hirdetésekben sugallt kép és a könnyű hozzáférhetőség ellenére egyáltalán nem veszélytelenek, és az a tény, hogy vény nélkül is kaphatók, korántsem jelenti azt, hogy bárki korlátozás vagy kockázat nélkül szedheti őket.
Számos gyógyszernek minősülő készítmény kapható hazánkban is orvosi vény nélkül, ezek közül jó néhány nem csak gyógyszertári forgalomban. A hirdetésekben ezen szereknek kizárólag a pozitív tulajdonságait említik, a veszélyeket pedig az unalomig ismert, és ezért már szinte figyelembe sem vett mondat takarja: „A kockázatok és mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!”
Milyen szerekről van szó?
Amint a Semmelweis Figyelő összefoglaló cikkéből kiderül: a leggyakrabban használt ilyen gyógyszerek bizonyos nem-szteroid fájdalomcsillapítók (NSAID típusú fájdalomcsillapítók), táplálékkiegészítők, vitaminok, gyógynövényi hatóanyagot tartalmazó nyugtató- és altatószerek, gyomorsav-termelődést csökkentő szerek és antiallergiás készítmények. Ezek egy része csak a hatóanyag mennyiségében különbözik a vényköteles szerektől, tehát ugyanazok az elővigyázatossági szabályok érvényesek rájuk, mint orvosi rendelvényhez kötött társaikra. Az említett szerek mellékhatásai a nagyközönség előtt alig ismertek, és ebben a betegtájékoztatók túlzottan részletes listái valójában nem segítenek, hiszen ezekből a laikus gondolkodás számára alig kiszűrhetők az érdemi információk, pedig nagyon is meggondolandó, ki milyen gyógyszert kezdjen el szedni – figyelmeztet az írás.
Kölcsönhatások és mellékhatások
A reklámokban veszélytelennek, viszont rendkívül hatékonynak ábrázolt NSAID-típusú fájdalomcsillapítók is komoly mellékhatásokat okozhatnak: a víz visszatartása révén tovább emelhetik a magas vérnyomást, gyomorpanaszokat okozhatnak, ráadásul dózisfüggetlen módon és nemcsak tabletta, hanem kúp vagy krém formájában történő használat esetén is. A paracetamol erősen májtoxikus hatású, túladagolása ezért akár fatális kimenetelű is lehet.
A kalcium-, magnézium- és vastartalmú táplálékkiegészítők, illetve gyomorsavlekötők számos gyógyszer felszívódását gátolják, mint bizonyos antibiotikumok, gombaellenes szerek, a digoxin, a pajzsmirigyhormon. Ezek együttes szedésekor erre tekintettel kell lenni és a szedést fel kell függeszteni vagy a gyógyszereket különböző időpontban szedni.
A szintén ártalmatlannak tűnő orbáncfű-tartalmú nyugtató és hangulatjavító készítmények a máj lebontó enzimeinek fokozott termelődése révén felgyorsíthatják bizonyos gyógyszerek lebomlását, ezáltal ezek hatása gyengül. Ilyen gyógyszerek többek között bizonyos nyugtatók, altatók és szkizofréniában alkalmazott gyógyszerek, véralvadásgátlók, fogamzásgátlók, hogy csak a leggyakoribbakat említsük.
Felmérés a magyarok szokásairól
A kérdés egyre nagyobb aktualitására való tekintettel a Semmelweis Egyetem Gyógyszerügyi Szervezési Intézetének munkatársai felmérést végeztek magyar páciensek körében a vény nélkül kapható szerekkel kapcsolatos ismereteikről és szokásaikról. Az eredményekből kiderült, hogy a megkérdezettek csaknem 30%-a találkozott már vény nélkül kapható gyógyszerrel kapcsolatos visszaélésszerű szedéssel, pl. gyógyszerek és alkohol együttes fogyasztásával. A résztvevők 40%-a nyilatkozott úgy, hogy a szer használata előtt szakemberhez fordult felvilágosításért, míg 60% ezt nem tette meg; 44%-uk úgy gondolja, kellőképpen ismeri a megvásárolt szer hatásait.
Mivel sokan nem „kérdezik meg kezelőorvosukat”, a gyógyszerészekre komoly feladat hárul a felvilágosítás tekintetében. A betegek harmada elfogadja a tanácsaikat, de a tájékoztatás nehézségekbe is ütközik – mondta el Major Csilla, a kutatás vezetőjétől. „Mivel a betegek nem mindig emlékeznek pontosan és teljes egészében arra, amit mondtak nekik, ezért a gyógyszerészeknek a szóbeli mellett írásos formában is át kell adniuk az információkat. Ha a páciens nem is kér kifejezetten tanácsot, a patikusnak mindig megvan a lehetősége arra, hogy megbeszélje a beteggel a gyógyszerszedés kérdéseit és további tájékoztatást nyújtson.”
Éppen ezért a gyógyszertárak szerepe változóban van az egészségügyi rendszeren belül: egyre inkább egészségügyi információs pontokká is kell válniuk annak érdekében, hogy a betegeket megóvják a fent említett, egyes esetekben súlyos nemkívánatos hatásoktól. „A legfőbb feladat, hogy elejét vegyük a helytelen használatból eredő károknak, miközben továbbra is biztosítjuk a hozzáférést a vény nélkül szedhető szerekhez mindazok számára, akik azokat megfelelően használják” – összegzett Major Csilla. – „Ehhez a jövőben szükséges lehet bizonyos gyógyszerek szedésének monitorizálása is a megfelelő adatgyűjtés és betegtájékoztatás mellett.”
Kapcsolódó cikkek:
Újraszabályozná a betegtájékoztatást az EU
Márciustól csak egyhavi gyógyszeradagot írhat fel az orvos
Gyógyszerfejlesztés: küzdelem az idővel
Ártalmas is lehet a vitaminszedés
Vitaminbombák, antioxidánsok: csak mértékkel!
Nem szabad mindent készpénznek venni
Az étrendkiegészítő nem gyógyszer
Alternatív kezelések: miért nem foglalunk állást?
Segíthetnek és árthatnak is egymásnak a betegek az osztályokon
Kockázatos csodaszerek: drágán árult remények
