Egyetlen rákbeteg sincs, akinek a fizikai és mentális állapotán, az erőnlétén, a közérzetén ne javítana a gyógytorna, illetve a komplett fizioterápia, ha az személyre szabottan és az orvosával egyeztetve történik. Ennek ellenére nagyon kevesen jutnak el gyógytornászhoz, gyógymasszőrhöz vagy ismerik fel a mozgásterápiában rejlő lehetőségeket. A gyógytorna gyorsíthatja a műtét utáni lábadozást, segíthet elkerülni a szövődményeket, a torna és a gyógymasszázs is hatékonyan képes csökkenteni a stresszt. De ami hathat, az árthat is! Ezért mind a szakembert, mind a módszert rendkívül körültekintően kell megválasztani, mert a fizikális beavatkozások károsak is lehetnek, hasznosságukat olykor felülmúlhatják a kockázatok. Ebben az olykor a szakirodalomban is ellentmondásosan megítélt kérdéskörben a Rákgyógyítás.hu felkérésére Kapitány Zsuzsanna gyógytornász-fizioterapeuta, a budapesti Semmelweis Egyetem Fizioterápia Tanszékének adjunktusa segít támpontokat találni.
– Szabad-e elmennem masszázsra? Azt érzem, hogy nagyon jót tenne testileg és lelkileg is, ám nem tudom, hogy szabad-e? Egy éve ért véget a vastagbélrák műtét után a kemoterápia, a háziorvosom ajánlja is a masszíroztatást, az onkológusom szerint viszont inkább várni kellene még – osztotta meg kétségeit a Rákgyógyítás.hu szerkesztőségével egy páciens a közelmúltban.
– Masszőrként dolgozom, az egyik páciensem mellrákon esett át egy éve, kapott kemoterápiát, részleges emlő- és hónalji nyirokcsomó eltávolításon esett át. Rendszeresen jár kontrollra, az orvosa a testmozgást, valamint a gyógytornát javasolta, a masszázsról azonban nem adott egyértelmű állásfoglalást. A páciensem a megbetegedése előtt az életmódja részeként tekintett a masszázsra, most azonban elkeseredett, hiszen nagyon várta már, hogy végre megint rendszeresen masszíroztassa magát, s a tiltástól a betegségtudata, a negatív gondolatai ismét felerősödtek. Tudomásom szerint rosszindulatú daganatos beteget nem szabad masszírozni, de a konkrét esetben elbizonytalanodtam: szeretnék neki segíteni, de ártani semmiképpen sem – fogalmazta meg dilemmáját a közelmúltban egy gyógymasszőr, ezzel is jelezve, hogy nemcsak a betegek, de a velük foglalkozó szakemberek körében is van bizonytalanság.
– Nem tilos, de nem is minden esetben ajánlott a gyógymasszázs – ad dodonai választ a daganatos betegekkel rendszeresen dolgozó Kapitány Zsuzsanna gyógytornász-fizoterapeuta, majd feleletére rögtön magyarázattal is szolgál: egy daganatos betegség rendkívül összetett folyamat, amelyhez mindenkinél más és más körülmények társulnak, ezért nem lehet olyan általános szabályt megfogalmazni, ami valamennyi betegre egységesen alkalmazható. A tapasztalatok alapján sokszor a szakorvosok sincsenek tisztában a fizioterápiás lehetőségekkel, a kezelések módszertanával, így inkább óvatosak, nehogy egy beavatkozás több kárt okozzon, mint amennyi hasznot hajt.
Érvek és ellenérvek
– A masszázs nemcsak közvetlenül azon a helyen fejti ki hatását, ahol a kezelés történik, hanem az egész szervezetre pozitív hatása van, a teljes idegrendszert pozitívan stimulálja. A masszírozás segíti a görcsök, a feszültségek, a szorongások oldását, a szervezet energiaraktárainak feltöltődését, több kutatás eredménye szerint segít csökkenteni a hangulatingadozásokat, normalizálni a vérnyomást, enyhíteni a fájdalmakat – sorolja Kapitány Zsuzsanna, mennyi területen segíthet a gyógymasszázs visszaállítani a szervezetnek a betegség következtében vagy épp a daganatellenes kezelések miatt megbomlott egyensúlyi állapotát.
De ha egyszer ennyi előnye lehet a masszázsnak, miért intenek óvatosságra a szakorvosok? A magyarázat: ami a masszírozás előnye, onkológiai szempontból épp az lehet a hátránya is. Ugyan nincs rá egyértelmű bizonyíték, ám a feltételezések szerint a masszírozás egyes esetekben hozzájárulhat az áttétek megjelenéséhez. Azért gondolják ezt, mert a ráksejtek a legtöbb esetben a nyirokkeringés és a véráram útján jutnak el a szervezetben a kiindulási tumortól távolabbi részekre, s a mesterségesen vérbőséget okozó, a máskülönben viszonylag passzívabb izmokat és lágyrészeket is megdolgozó masszázs következtében olyan helyekre is eljuthatnak a nyirokutakban vagy az erekben keringő daganatsejtek, ahová máskülönben talán nem tudnának beférkőzni és ott megtapadni. Emellett egy nem megfelelő szakértelemmel végzett masszázs fokozhatja a műtét utáni szövődmények kockázatát is.
– A rákbetegeket nem tiltanám el általánosságban a masszázstól, hiszen annak annyiféle válfaja létezik, hogy azok közül szak- értelemmel mindenki számára lehet megfelelőt találni – oldja fel az előnyök és a kockázatok között felszülő ellentétet a szakember.
– Miután egy masszázs nemcsak helyi kezelésnek tekinthető, hanem általánosan is van hatása, ezért ha a nagy kiterjedtségű, teljes, mély test- masszázs ellenjavallt is egy betegnél, egy szűk területre koncentráló beavatkozással is tudunk a szervezetére, az idegrendszerére, a kedélyállapotára pozitív hatást kifejteni – jelzi Kapitány Zsuzsanna, hogy mindenkinél meg lehet találni azt a mezsgyét, amely összeegyeztethető az állapotával. Ez a megállapítás ugyanúgy igaz a jó állapotban lévő, a gyógyulás útjára lépő páciensekre, mint a hospice ellátásban gondozott végstádiumú betegekre, utóbbi esetben ugyanis már nem a hosszabb távú kilátásokon van a fókusz, hanem mindig az éppen aznapi életminőség javítása a cél, amihez fontos eszköz lehet a megfelelően alkalmazott gyógymasszázs is.
– Ahogyan minden egyes gyógyszernek, amit kap a beteg, ugyanúgy a manuális beavatkozásoknak is van kockázata, amit mérlegelni kell. Miként az onkológiai gyógyszeres kezelések is egyre inkább személyre szabottá válnak, ugyanúgy egyénre szabottan lehet és kell kialakítani azt a fizioterápiás stratégiát is, amivel a legtöbbet használhatunk egy betegnek.
Választani csak körültekintően!
Daganatos betegként gyógymasszőrt, gyógytornászt nem szabad egyszerűen hirdetések alapján választani vagy egy kirándulás, nyaralás során egyszerűen igénybe venni egy gyógyfürdő, egy kozmetika vagy egy szálloda kínálatát. Ezeken a helyeken az esetek jelentős részében nem „páciensekre”, hanem „vendégekre” vannak felkészülve, ez pedig nem elég. Nem elég, hogy valaki jól ismerje az anatómiát és jól gyakorolja a különböző fogásokat: tisztában kell lennie a daganatos betegségek jellegével, a különböző stádiumok és tünetek jellegzetességeivel is. Nem elég azt közölni a masszőrrel, hogy valakinél korábban emlőrákot vagy vesedaganatot diagnosztizáltak, mert az egy-egy szerven belül kialakult tumornak is számos altípusa létezhet, más lehet a szövettana, a biológiai viselkedése, az áttétképzési kockázata, valamint a betegség stádiuma is, melyre mindig tekintettel kell lenni. A daganatos betegségekben a rehabilitációs kérdések sokkal bonyolultabbak, mint például egy balesetből vagy műtétből adódó funkcióvesztés esetén, amikor egy kiinduló fix állapotból kell eljutni minél több funkció visszanyeréséig. A rákbetegség esetén folyamatosan változhat az állapot, s ehhez a kiegészítő kezelésekkel is alkalmazkodni kell.
– Egy fizioterápiás kezelést adó szakembernek ismernie kell a páciense állapotát, betegségstátuszát. A legszerencsésebb az, ha kapcsolatban van az onkológiai centrummal, ahol a beteget gondozzák, de ha erre nincs lehetőség, akkor is fontos, hogy a saját munkájára vonatkozóan érdemben tudja értékelni a leleteket, ha szükséges, konzultálni a kezelőorvossal, s ennek megfelelően végezni kezelést – szögezi le Kapitány Zsuzsanna. Abban, hogy egy adott térségben kihez érdemes fordulni, valószínűleg segíteni tudnak a daganatos betegek helyi klubjai, ahol sok tapasztalat összegyűlt már az elmúlt években, esetleg az onkológia főnővérétől is érdemes lehet tanácsot kérni.
Az aktivitás az erőnlét záloga
Amíg a gyógymasszázs a beteg szemszögéből csak passzív jelenlétet igényel, a gyógytorna aktív részvételt kíván, és sokkal nagyobb is a jelentősége. Minden érintettnek meg kellene tanulnia és gyakorolnia a személyre szabott gyakorlatokat. A gyógytornának követnie kell a kezelések algoritmusát: alapvetően minden típusú terápiánál vagy beavatkozásnál van létjogosultsága.
– Ha egy emlőműtéten, hozzá kapcsolódva esetleg nyirokcsomó-eltávolításon átesett nő a műtét után nem tudja rendesen felemelni a karját, s ekkor elmarad a rendszeres, fokozatos terhelést adó torna, akkor az izmok letapadnak, s később sem fogja tudni megemelni az érintett karját – érzékelteti a gyakorlati jelentőségét a fizioterápiának Kapitány Zsuzsanna.
A legszerencsésebb eset az, ha a páciens még az operáció előtt tud konzultálni gyógytornásszal, át tudja beszélni vele, hogy közvetlenül a műtétet követően mire számíthat, s mit tehet önmaga az esetleges szövődmények megelőzése érdekében. Amelyik beteg előre fel tud készülni, s megtanulja a legfontosabb praktikákat és mozdulatokat, hamarabb fog talpra állni, hamarabb nyeri vissza önállóságát, s kevesebb panasszal fog szembesülni. A gyógytorna ráadásul nemcsak a mozgáskészség javulását segítheti, hanem segíthet elkerülni a trombózist, hozzájárulhat olyan életfunkciók javításához is, mint a keringés vagy a légzés, de az érzékelészavarokat, az idegsejtek kóros működéséből eredő neuropátiás fájdalmakat is enyhítheti.
Nem a jövő héttől tornázunk!
Az idegrendszert nemcsak a műtét terheli meg, hanem az onkológiai gyógyszerek is negatív kihatással lehetnek az érzékelésre, ami például a koordinációs képesség gyengülésében, a reflexek lassulásában, általános bizonytalanabbá válásban is megnyilvánulhat, ezt pedig a koordinációt és az állóképességet fejlesztő gyakorlatokkal lehet ellensúlyozni. Számítani kell arra is, hogy a rákbetegség és az onkológiai kezelések a szervezet megterhelése nyomán aktiválhatnak olyan társbetegségeket is, amelyek normál esetben lehet- séges, hogy csak évek múltán jelentkeztek volna valakinél. Ilyen lehet például a reumás ízületi gyulladás, amelyeknek ugyancsak enyhítője lehet a mozgás.
– Nem elég egy-két alkalom, érdemi pozitív hatást csak a rendszeres mozgás tud kiváltani. Ezért a tornát nem nyűgnek, hanem lehetőségnek kell felfogni, mindenkinél meg lehet találni azt az életkorának, állapotának, edzettségének, betegségstátuszának, időbeosztásának megfelelő mozgásformát, amely a leghatékonyabban segítheti a javulását, a megerősödését, s amely mindennapos örömforrást és sikerélményt nyújthat – fogalmaz Kapitány Zsuzsanna. A fizioterapeuta egy figyelmeztetéssel fejezi be: sosem szabad azt mondani, hogy „majd a jövő héttől” tornázom, mert akkor az sosem fog eljönni, s elmulasztjuk azokat a lehetőségeket, amelyek segíthetnek jobb állapotba kerülni.
Alapszabály: mindig beszélje meg az orvosával!
Sorvezető a masszázskezelések megkezdése előtt. A klasszikus orvosi masszázs vagy a svéd masszázs mellett nyirokdrenázs, különféle lágyrész mobilizációs és nyújtási technikák is léteznek, a nyugati és a keleti irányzatok széles köre elérhető. Ugyanakkor mindig konzultálni kell az onkológussal, s ha a kezelőorvos nem javasolja, nem szabad kezelést kérni. Ha nincs ellenvetése az orvosnak, a masszőrnek akkor is részletesen ismernie kell a daganat típusát, elhelyezkedését, a műtéti beavatkozást, az onkológiai kezeléseket, az aktuálisan szedett gyógyszereket, a társbetegségeket. Sosem szabad a primer tumornál vagy sugárkezelt területen masszírozni. Hasi daganatoknál (például hasnyálmirigy, vastagbélrák, nőgyógyászati tumorok) kerülni kell a hasat érintő mély fogásokat. A masszázskezeléseket a fokozatosság elvét betartva kell végezni. A kezelést fel kell függeszteni, ha állapotrosszabbodás következik be, s a betegséggel összefüggő akut események idején egyáltalán nem szabad masszírozni.
Kapcsolódó cikkek:
Rák: minden betegnek szüksége lenne fizioterápiára
Lelki fájdalomcsillapítás a rákbetegeknek
Tűzmadár Ház: gyógytorna, tréningek, közösség
