Európában nőknél a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat az emlőrák. Nemzetközi statisztikák alapján hozzávetőlegesen minden 8. nőnél kialakul a betegség az élete során, azaz átlagosan több mint 12 százalék a kockázata annak, hogy egy nő szembesül a betegséggel. A kockázat ugyan az életkorral nő, ám nem védettek a fiatalabbak sem: az esetek mintegy 20 százalékában 50 éves kor alatt fedezik fel emlődaganatot.
A tendenciák alapján az utóbbi években az új esetek száma (incidencia) nő, míg a halálozás (mortalitás) enyhén csökken. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint az elmúlt években 7500-8000 nő és 150-200 férfi szembesült egy évben rosszindulatú emlődaganattal Magyarországon. Minden évben 2000-2500 beteg hal meg a betegség következtében. A statisztikák riasztóak, ám nem szabad elfeledni: ezekben az esetekben benne vannak azok a betegek is, akiknél már előrehaladott, többszörös áttétet adó stádiumban, legyengült állapotban fedezték fel a betegséget, így az életkilátásaik már az orvosi diagnózis idején is rendkívül korlátozottak voltak.
Az idejében felfedezett emlőráknál jelentős – és az orvoslás fejlődésével folyamatosan növekvő – esély van a teljes és végleges gyógyulásra. Akinél nem sikerül meggyógyítani véglegesen a daganatot, a cél a rákos folyamat krónikus betegséggé való szelídítése, hogy azzal hosszú éveken keresztül elfogadható életminőségben élhessen együtt a beteg.
A magas esetszámból és a gyógyulási arányok növekedéséből, valamint a hosszú távú kezelési lehetőségekből adódóan ma sok tízezren élnek közöttünk Magyarországon is, akikkel már közölt rosszindulatú emlődaganat diagnózist az orvosa. Sokan közülük ma is küzdenek a betegséggel, sokan azonban már évek, akár évtizedek óta maguk mögött hagyhatták a kórt. Annak tudatában kell belevágni a sok-sok nehézséggel járó küzdelembe, hogy mindenkinek meg lehet az esélye arra, hogy a gyógyult betegek egyre szélesedő táborát gyarapítsa.
