Amint korábbi válaszunkban összefoglaltuk, a vastagbéldaganatos betegek mintegy 80 százalékánál előfordul az onkológiai gyógyszeres kezelés alatt, hogy a normál érték alá süllyed a fehérvérsejtek között a neutrofil granulocita szintje, ezáltal a beteg fertőzéseknek lesz kitéve, amelyek legtöbbször magas lázzal járnak, s gyors kezelés nélkül életveszélyes szövődményeket is okozhatnak.
Minden betegnél személyre szabottan kell értékelni a lázas neutropénia előfordulási rizikóját. Ez a kockázat függ a beteg jellemzőitől (általános állapot, kísérőbetegségek, életkor, korábbi neutropénia), a daganat típusától, s az alkalmazni tervezett onkológiai gyógyszerek mellékhatás-profiljától. Ha az előzetes értékelés szerint a lázas neutropénia valószínűsége 20 százaléknál magasabb, az első és minden további kemoterápiás ciklusban a kezelést követő 72 órán belül G-CSF (granulocita-kolónia stimuláló faktor) injekciót adnak, amely felgyorsítja a granulocita sejtek képződését és érését. Esetenként megelőző jellegű antibiotikum kezelés is indokolt lehet, ám ennek megítélése ellentmondásos, mert ha a megelőzésre irányuló törekvések ellenére is kialakul a fertőzés, akkor a baktériumok már ellenállóbbak lehetnek, így a gyógyítást célzó antibiotikum terápia hatásossága csökkenhet. (Ez nemcsak az egyén szintjére igaz, hanem intézményi szinten értékelik, hogy az adott kórházban mennyiben tapasztalják adott baktériumok ellenállóvá válását, azaz egyes antibiotikumok hatékonyságvesztését – ez is befolyásolhatja a megelőző antibiotikum-kúráról való döntést.)
Mivel ismert, hogy a vérben az első kemoterápiás ciklus utáni 1-2. héten alakul ki leggyakrabban a kóros fehérvérsejtszám-esés, ezért egy hét elteltével indokolt lehet vérképkontroll a láz- és tünetmentes betegeknél is a neutropénia irányában. Súlyos neutropéniáról akkor van szó, ha a vérben keringő neutrofilek abszolút száma 0,5 g/l alatti vagy 0,5-1,0 g/l között van és csökkenő tendenciát mutat. A neutropénia mérsékelhető a fehérvársejtszám-esést okozó rákellenes gyógyszerek dóziscsökkentésével, illetve a kezelési ciklus elhalasztásával is, ám mivel az kihatással lehet a kezelés eredményességére, ezt igyekeznek elkerülni.
A lázas neutropénia a fertőzés gyors elhatalmasodási kockázata miatt sürgősségi állapotnak számít, s kórházi kezelést kíván. Mivel a kezelést azonnal meg kell kezdeni, nem mindig van idő tisztázni a fertőzés eredetét, így egyszerre több gyakori kórokozó ellen hatásos (széles spektrumú) antibiotikum kezelést indítanak. Az antibiotikumot adhatják injekcióban, infúzióban, kisebb kockázatú betegeknél kapszulában, tablettában. Közben pedig a fertőzés forrásának felderítésére folyamatban vannak a mikrobiológiai vizsgálatok. Ha a tünetek romlanak, 3-5 nap után felülvizsgálják a terápiát, újabb antibiotikumokat, esetleg gombaellenes gyógyszereket is adnak. A kezelést mindaddig folytatják, amíg a beteg nem válik tartósan láztalannál, illetve a laboratóriumi neutrofil granulocita érték nem normalizálódik.
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!
