A sztóma körüli bőrt testmeleg vízzel és semleges kémhatású szappannal vagy a sztóma ápolására szolgáló készítménnyel szabad tisztítani. Alkoholos, benzines, éteres tisztogatásra nincs szükség, ennek a bőr kiszárítása, természetes védőrétegének feloldása miatt bőrirritáció, gyulladás is lehet a következménye. A túl erőteljes tisztítás miatt a sztóma – a túl erős fogmosás miatti fogínyvérzéshez hasonló módon – kisebesedhet, kíméletesebb ápolással ez túlnyomórészt elkerülhető. Ha indokolt, a sztóma körüli terület szőrtelenítését borotválás helyett ollóval vagy villanyborotvával érdemesebb végezni, mert így kisebb a kockázata a sérülésnek, a szőrtüszőgyulladásnak.

A sztómazacskó túl gyakori cseréje – különösen közvetlenül a műtét utáni időszakban – a bőrirritáció révén gyulladást okozhat. A túl ritka csere sem jó, mert akkor későn derül fény arra, ha például szivárgás miatt felmaródás jelentkezik a friss sebnél. A szivárgás egyébként nem feltétlenül a sztómazsák helytelen használatából adódik: a sztóma az operációt követő hetekben fokozatosan összébb húzódik, ezért lehetséges, hogy egy kezdetben megfelelő átmérőjű sztómazsákot később kisebbre kell cserélni.

A sztómaterápiás nővérektől és a sztómás betegek országszerte működő klubjaitól, egyesületeitől érdemes tájékoztatást kérni a különféle segédeszközökről: felületkiegyenlítő és szigetelő paszták, tapadást segítő porok, a sztómazsákok és hozzájuk csatlakozó alaplapok számos típusa, sztómaövek, sportoláshoz kifejlesztett sztómavédők állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a sztóma karbantartása a mindennapokban minél gördülékenyebben és biztonságosabban folyhasson.

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról

Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!