A csontrendszer nem tartozik a vastagbélrák áttétképződés szempontjából tipikusnak mondható helyei közé: számottevően nagyobb a valószínűsége annak, hogy a májban vagy a tüdőben alakul ki másodlagos daganat, metasztázis. Annak ellenére viszont, hogy a prosztatarák vagy a tüdődaganatok és emlőrákok egyes típusai esetében nagyobb a kockázat, teljesen nem zárható ki a veszélye annak sem, hogy a vastagbélrák vagy végbélrák daganatos sejtjei is eljutnak a csontrendszerbe.
A csontáttétekre fájdalmak hívhatják fel a figyelmet, rosszabb esetben már egy daganatosan átépült csont törése során derül ki a csontáttét. (E patológiás törés jellemzője, hogy nagyobb baleset vagy erőbehatás nélkül törik el csont, roppan össze a csigolya.) A csontáttét felderítésében – vagy a kontrollok során a metasztázisok kizárásában – a radiológiai vizsgálatoknak, a teljes test csontizotópos vizsgálatának van szerepe. A csontszcintigráfia már akkor kimutatja a csontokban, csigolyákban megjelenő daganatos gócokat, amikor azok nem láthatók a röntgenfelvételen, s nem okoznak panaszokat.
Az elsődleges daganat ellen alkalmazott onkológiai gyógyszeres kezelések hozzájárulhatnak a csontokban lévő daganatos gócok visszaszorításához is, emellett célzott kiegészítő kezelések is indokoltak, erre biszfoszfonát, denosumab vagy zoledronsav hatóanyagú gyógyszerek állhatnak rendelkezésre a beteg és a betegség egyéni jellemzői alapján. A csontáttétek ellátásában a célzott besugárzásnak is szerepe lehet úgy a tumorpusztításban, mint a fájdalomcsillapításban.
Az idejében megkezdett kezeléssel általában elkerülhetők a csontáttét súlyos szövődményei, így ha az alapbetegséget sikerül kordában tartani, önmagában a vastagbélrák csontáttéte jellemzően hosszú időn – akár éveken – át uralható, nem veszélyezteti az életet és megfelelő oki és tüneti kezeléssel, fájdalomcsillapítással az életminőség is megőrizhető.
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!
