Amíg a szervi áttétek egy mérethatár felett vagy az elhelyezkedésük miatt gátolják az adott szerv (máj, tüdő, agy) működését is, a nyirokcsomó áttétek általában nem akadályozzák közvetlenül a szervezet működését.
Ha önmagukban csak nyirokcsomó áttétek vannak jelen a szervezetben, azok még nem jelentenek feltétlenül rossz kilátásokat – legalábbis kisebb a kockázatuk, mintha már létfontosságú szervekben is kimutatható lenne a rák. Megjelenésük azért káros, mert az újabb és újabb daganatgócok növelik a szervezet tumoros terheltségét, illetve újabb és újabb kiindulópontként szolgálnak a daganat további terjedéséhez, a rosszindulatú folyamat előrehaladásához.
Emlőrák esetén, ha nem egyértelmű a nyirokcsomók érintettsége (például a képalkotó vizsgálatok leletei révén), az emlőtumort eltávolító műtét során csak azt a nyirokcsomót távolítják el, amelyet az első szűrőként azonosítanak az elsődleges daganathoz képest. (Erről részletesebben írunk a sebészeti fejezetben.) Az őrszem (sentinel) nyirokcsomók gyors mikroszkópos szövettani vizsgálata akár az operáció alatt megtörténhet, ekkor fagyasztott metszeteket készítve vizsgálják az eltávolított szövetdarabot. Amennyiben nem látnak bennük ráksejtet, feltételezhetően a továbbiakban sincs, így nem szükséges további nyirokcsomókat, a teljes nyirokcsomóláncot eltávolítani, szakszóval blokk disszekciót végezni. Az őrszem nyirokcsomók keresése és vizsgálata elsősorban az emlőrák és a festéksejtes bőrrák (melanoma) esetén számít rutinnak, de a végbélráknál vagy a szeméremtest daganatainál is előfordul a gyakorlatban.
A hónalji nyirokcsomók eltávolítása azért lehet indokolt, mert ugyan így nagyobb a műtéti megterhelés, viszont a kiterjesztett műtét esélyt adhat a daganatos folyamat megállítására, feltartóztatására (lokális/regionális tumorkontroll). Ugyanezen indokból tarthatja indokoltnak az onkológiai munkacsoport a hónalji régió sugárkezelését is.
Ha a nyirokcsomó metasztázisok nemcsak az elsődleges daganat régiójában, hanem attól távolabbi helye(ke)n is megjelennek, akkor a sebészetnek már nincs szerepe a gyógyításban. Testszerte minden érintett nyirokcsomót ugyanis lehetetlen és értelmetlen eltávolítani. Ezekben az esetekben a betegséget már szisztémásnak, az egész szervezetet érintőnek tekintik, ezért az onkológiai gyógyszeres eszköztárat igyekeznek bevetni a rosszindulatú folyamat ellen.
