Amilyen gyorsan az onkológiai gyógyszeres kezelés megkezdésekor gyulladással (mucositis) reagál a szájnyálkahártya a sejtosztódást gátló kémiai anyagokra, a terápiát követően olyan gyorsan képes a regenerálódásra is. A kezelések után tehát a szájban mellékhatásként kialakult afták, fekélyek különösebb beavatkozás nélkül, rövid idő alatt spontán és maradványtünetek nélkül is meggyógyulhatnak – feltéve, hogy nem történt valamilyen felülfertőződés, ami súlyosbítaná a panaszokat és késleltetné a regenerálódást.
A nyálkahártya gyulladása esetén legfontosabb a fájdalomcsillapítás, hogy a szájban lévő elváltozások ne okozzanak elviselhetetlen fájdalmat, illetve ne akadályozzák meg a rágást, a nyelést egy olyan időszakban, amikor az evés egyébként is kihívás. Helyi fájdalomcsillapítás eszköze lehet – ha nem allergiás rá a beteg – lidokain oldattal való ecsetelés, illetve helyben ható fertőtlenítő-fájdalomcsillapító készítményekkel való öblögetés. Esetenként a lokális érzéstelenítésen túl általános fájdalomcsillapítót is javasolhat az orvos.
Ha a kezelőorvos indokoltnak és kivitelezhetőnek látja, a nyálkahártya regenerálódását támogathatja és a fertőzésveszélyt mérsékelheti helyi fagyasztásos kezelés (krioterápia), esetleg úgynevezett lágy lézer alkalmazása, továbbá a hámosítást serkenthetik hámsejt (keratinocyta) növekedési faktorral (KGF) is.
Ha a nyálkahártya-gyulladás korlátozza az evést, netán az ivást is, a kezelés része a táplálásterápia is, amely során szondán keresztül (súlyosabb esetekben, ha az emésztőrendszer állapota megkívánja, intravénásan) táplálják a beteget, illetve infúzióval gondoskodnak a folyadékpótlásról.
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!
